Mi a baj a brazil gazdasággal?

Jair Bolsonaro

Amikor Jair Bolsonarót Brazíliában elnökké választották, az üzleti élet és a befektetők egyaránt kitörő lelkesedéssel fogadták az új vezetést. Úgy tűnt, a tervezett reformpolitika újra visszavezetheti Brazíliát a megelőző évtized növekedési pályájára, és talán a súlyos adósságterhek is enyhülhetnek. Közel fél évvel Bolsonaro beiktatása után azonban a várakozások egyre visszafogottabbak, és jelenleg úgy tűnik, idén még biztos nem várható növekedési fordulat.

Amikor januárban Jair Bolsonaro elnök elfoglalta a hivatalát, igen komoly nehézségekkel kellett szembenéznie. Az ország politikai megosztottsága mellett ugyanis az új vezetés célja az volt, hogy visszarántsa Brazíliát a recesszió széléről.

Az elképzelés mögött pedig volt is támogatás, különösen az üzleti szektor részéről, amely kitörő örömmel fogadta Bolsonaro politikáját.

Az új elnök ráadásul egy „szuperminisztert" (Paulo Guedest) nevezett ki a gazdasági tárca élére.

A piacok tehát izgatottan várták a reformpolitikát, azonban mára a növekedési kilátások leromlottak. A jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, 2020-ig nem is várható érdemi növekedési fordulat Brazíliában, miközben az ország adósságállománya is komoly terhet jelent. Egy friss elemzés összegyűjtötte, milyen tényezők hátráltatják leginkább a brazil sikertörténetet.

Gyenge kilátások

A megelőző évtizedben Brazília a feltörekvő piacok egyik globális motorja volt, és az úgynevezett BRICS országok tagjaként (Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika mellett) a befektetők szemében is kiemelt figyelemnek örvendett. Sokan úgy gondolták, hogy ezek a feltörekvő sztárok 2050-re le is hagyják majd növekedésben a fejlett országokat.

A brazil részvényindex, a Bovespa idei teljesítménye Forrás: Investing.com

A mostani évtized azonban nem hozta ezeket a várakozásokat Brazília számára.

Az évtized közepén (2015-ben és 2016-ban) még egy recesszió is beütött, aminek következtében majdnem 7 százalékkal zsugorodott a gazdaság.

Ezt követően sem jött össze nagyobb felpattanás, 2017-ben és 2018-ban egyaránt 1 százalék körüli bővülés volt csupán tapasztalható.

Ráadásul úgy tűnik, az idei év sem lesz rózsás, mivel az elemzők az elmúlt időszakban megfelezték a 2019-es növekedési várakozásaikat, vagyis idén megint csak 1 százalék körüli lehet a GDP növekedése.

Megoldatlan munkanélküliség

Az elmúlt évek gyengélkedésének pedig jelentős részben a brazil dolgozók látták kárát. A munkanélküliek száma ugyanis a 2012-ben mért 7,6 millióról 2019-re már 13,4 millióra nőtt.

A korábbi vezetéstől megörökölt hiány és adósság jelenti a legnagyobb nehézséget a brazil gazdaság számára Forrás: AFP/Vanderlei Almeida

Mi több, maga Bolsonaro mondta, hogy szerinte ez a szám nem tükrözi, hogy a valóságban milyen rossz a helyzet.

A statisztikák alapján ugyanis összesen 28,3 millió olyan ember van a 210 millió lakosú országban, aki vagy nem dolgozik, vagy alulfoglalkoztatott.

Emellett egyre kevesebben vannak formális állásban, miközben a bérek alig képesek lépést tartani az inflációval. A pénzromlás üteme pedig igen súlyos: a négy évvel ezelőtt kezdődött recesszió óta az infláció teljes mértéke 25 százalékos volt.

Piaci remények

A választások idején Brazília fizetőeszköze – a reál – igen nagyot ralizott, ahogy világossá vált, Bolsonaro megnyerheti a választásokat. Ez egyértelmű jelzés volt a piacok részéről, hogy a befektetői és üzleti világ szilárdan támogatja a későbbi elnököt.

Az optimizmus olyan erős volt, hogy a Bloomberg akkori elemzése a brazil devizát, a részvénypiacot és a kötvénypiacot is a legjobb befektetési lehetőségek közé sorolta.

Öt hónappal később azonban ez a felfokozott várakozás igencsak lecsillapodott. A részvénypiac és a deviza árfolyama egyaránt az év eleji szintek közelében mozog. Noha márciusban a brazil részvénypiac mindenkori csúcsra futott, az ezt követő kiábrándító vállalati eredmények végül letörték az emelkedést.

A legnagyobb teher

A legsúlyosabb gazdasági problémát azonban Bolsonaro megörökölte.

Az elemzők körében ugyanis teljes konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a bajok Dilma Rousseff baloldali kormányzásával kezdődtek, amikor a vezetés 2013-ban túlzott költekezésbe kezdett.

Azóta Brazília folyamatosan költségvetési hiánnyal küzd – Rousseff egyébként nagyrészt pont abba bukott bele, hogy a braziloknak elegük lett az átláthatatlanul nagy kiadásokból.

Az amerikai dollár/brazil reál árfolyam változása Forrás: Investing.com

Nem meglepő tehát, hogy Bolsonaro egyik fő célja az lenne, hogy érdemben lecsökkentse a költségvetés hiányát. Egyes elemzők szerint a legnagyobb problémát a nyugdíjrendszer jelenti, mivel a brazilok túl korán mehetnek nyugdíjba (az 50-es éveik elején), ráadásul túl magasak a nekik adott juttatások – ez különösen a közszolgák esetében erős.

Az új elnök elő is állt egy olyan javaslattal, hogy csökkenteni kellene a nyugdíjakat, a minimális korhatárt pedig a férfiaknál 65, a nőknél pedig 62 évre emelné föl.

A költségvetési hiány növekedése azonban lendületesen fűtötte az adósságállományt is.

A nagy növekedés éveiben a GDP-arányos adósság 51 százalékos volt, majd amikor elkezdett kilőni a deficit, az adósságállomány elérte a 77,1 százalékot.

A jelenlegi kormány közlése szerint, ha nem történik érdemi változás, akkor az adósságráta 2023-ra már 100 százalékos lehet.