Rengeteg pénzből épül a sivatagi főváros - képek

Egyiptom fővárosa, Kairó.

Financiális gondok adódtak Egyiptom új fővárosának építése körül, miután az eddigi legfontosabb befektetői csoport kihátrált abból. Az eredeti tervek szerint az első ütemben elkészülő kormányzati negyedet a 2020-as évek első felében vette volna birtokba az egyiptomi vezetés, ám ahogy az Africanews írja, biztos, hogy ez csúszni fog.

Egyiptom 2015 márciusában jelentette be: új adminisztratív fővárost épít, hogy modern környezetben láthassák el feladataikat az államigazgatást végző szervezetek. Az egy évvel korábban hatalomra került elnök, Abdel Fatah asz-Sziszi akkor azt is elmondta: azt szeretnék, ha az új település nem pusztán kormányzati központ lenne, hanem sokak új otthona is.

Egyiptom fővárosa, Kairó Forrás: AFP/Khaled Desouki

Ez utóbbira is érthető a magyarázat.

Kairó peremterületeivel együtt nagyjából 24 millió embernek a lakhelye most, és lényegében fenntarthatósága határára jutott a zsúfolt, mindennapjait közlekedési káoszban töltő nagyváros.

A metropolisz központi részein is rettenetesen sokan, összesen 18 millióan élnek, és a várakozások szerint a lakosságszám néhány évtizeden belül megduplázódhat. Ezt a helyzetet pedig Egyiptomnak kezelnie kell, Kairó ugyanis minden releváns szakértői állásfoglalás szerint, nem képes jól működő városa lenne ennyi embernek.

Az új, egyelőre név nélküli település helyszínét Kairótól keletre, nagyjából 45 kilométerre jelölték ki, lényegében a sivatagban. A munkálatok meg is indultak, és az eredeti tervek szerint a parlament már 2019-ben itt ülésezett volna. 2020 és 2022 között átköltözött volna az államapparátus nagyja is a 700 négyzetkilométeres fejlesztési terület addig elkészülő létesítményeibe.

Az új, adminisztratív főváros pedig valóban lenyűgöző tervek szerint épül:

• 21 lakó és 25 egyéb célú kerületet vagy körzetet alakítanak ki abban, ez utóbbiak adják majd a város üzleti központját, felhőkarcolókkal és emlékművekkel.
• A város központi parkját kétszer akkora méretűre tervezik, mint New York legendás Central Parkja.
• 2000 tanügyi intézménnyel, 600-nál is több egészségügyi intézménnyel számolnak.
• 1200 mecset és templom épülne.
• Legalább 5 millió ember számára épülnének meg otthonok.
• A tervekben szerepel az eredeti Disneylandnél négyszer nagyobb élménypark is, több tízezer hotelszobával.
• A települést Kairóval elektromos gyorsvasút kötné össze, és egy új nemzetközi repülőtér is létesülne mellé, ami Kairó szerint még a Heathrownál is nagyobb lesz.
• A település élhetőségét „okos” információtechnológiai megoldásokkal segítenék elő, energiáját pedig egy 90 hektáros, saját napelempark biztosítaná.

Ez a gigantikus vállalkozás természetesen rengeteg pénzbe kerül, ám a 2015-ös bejelentés kapcsán akkor elhangzó szakértői kommentárok szerint egyáltalán nem lehetetlen megvalósítani. Az akkori 45 milliárd dollárról érkező információk azóta módosultak, és a csúszásokat is figyelembe véve, a vállalkozás első ütemének költségét már 58 milliárd dollárra taksálják.

Ez közel 17 ezer milliárd forint.

A forrásokat Egyiptom részben saját gazdasági növekedéséből, részben arab, főként Öböl-menti országokból érkező befektetők közreműködésével teremti elő.

Nézze meg galériánkat az épülő új fővárosról! Kattintson a képre!

Éppen ez utóbbi vonatkozás az, ami miatt most már biztos, hogy komoly csúszásokkal kell számolni a projektnél.

A legnagyobb befektető Egyesült Arab Emírségek ugyanis közelebbről nem ismert okok miatt, visszamondta részvételét.

Így az új főváros építésének projektje most a Lakásügyi Minisztériumánál és a hadsereg Mérnöki Hivatalánál van. Addig, amíg Kairónak nem sikerül megoldást találnia a most felmerült finanszírozási nehézségekre, addig ez a két szervezet felügyeli a munkákat.

Ugyanakkor az is biztos, hogy a politikai vezetés elköteleződése nagy a projekt irányába – ezt Ahmed Zaki Abdeen nyilatkozta a Reutersnek, aki nyugalmazott tábornokként az építkezést végző fővállalkozó cég vezetője. Az igazgató azt is hozzátette: a nagy projektek nagy problémákat szülnek, amiket szerinte el kell fogadni. Így arra kell törekedni – például –, hogy rendelkezésre álljon elég képzett munkás a kivitelezéshez, vagy hogy állami tulajdonú ingatlanok, földek eladásából teremtse elő Kairó a bekerülési költségből kieső összegeket.

Nem Egyiptom az egyetlen ország, amely új főváros építésével kívánja megoldani a jelenlegi egyre kezelhetetlenebb problémáit. Az Origo beszámolt a Kínában, Hebei tartományban zajló gigantikus fejlesztésről, melyről többen azt pletykálják, ha elkészül, akár Pekinget is leválthatja Kína új fővárosként. De új központi települést épít a Fülöp-szigetek is, Szaúd-Arábia pedig mindenkire rálicitálva, reformprogramja részeként jelentette be az 500 milliárd dolláros sivatagi Neom City megépítését. Igaz, itt szintén financiális nehézségek merültek fel, ugyanis a költségek egy részét az Aramco állami olajtársaság tőzsdére viteléből fedezték volna, ez azonban egyelőre még várat magára.