Meghökkentő titkok a világ talán legismertebb bankjegyéről

One hundred dollar bill

Bizonyosan a világ egyik legismertebb, de legalábbis, egyik leginkább emblematikus bankjegye a kapitalizmus egyik szimbóluma, az amerikai százdolláros. A Quartz terjedelmes összeállítása alapján, bemutatunk néhány, azzal kapcsolatos meghökkentő tényt.

Az amerikai százdolláros története egészen az 1860-as évekig nyúlik vissza. Első változatát még az amerikai polgárháború előtt, 1861-ben mutatták be, bár először csak befektetési célokat szolgált, készpénzforgalomba nem került. Az első olyan év, amikor ez a nagy címlet a kereskedelmi forgalomban megjelent, 1862 volt - a "nagy címletet" pedig szó szerint kell érteni, mivel az első változat mérete 30 százalékkal volt nagyobb, mint a mostanié.

1869-ben, négy évvel az Abraham Lincoln elleni merénylet után áttervezték a bankjegyet. A megölt elnök arcmása - kisebb módosításokkal a köztes időszakban - 1914-ig volt látható a címleten.

A világ egyik legismertebb bankjegye, az amerikai százdolláros (illusztráció) Forrás: Forrás: AFP/Image Source/Jose Pelaez

Száz éve van velünk a mai százdolláros

A 100 dolláros, ahogyan arculatát tekintve ma ismerni, 1914-ben jelent meg, Benjamin Franklin arcképével, számos, hamisítás elleni biztonsági elemmel ellátva. 1928-ban aztán elkészült egy kisebb változatban is, és lényegében az innentől gyártott sorozatok váltak a ma forgalomban lévő százdolláros bankjegyekké - természetesen úgy, hogy egy részüket időről-időre bevonják és helyükbe friss nyomatokat terítenek a készpénzforgalomba.

Az amerikai százdolláros 1969-ben lett az Egyesült Államok legmagasabb értékű törvényes fizetőeszközévé.

Ekkor vezették ki az 500, az 1000 és az 5000 dollárosokat a forgalomból.

1991-ben a szövetségi kormányzat újragondolta a bankjegy biztonsági kérdéseit, és az akkori technológiai lehetőségek szerint korszerűsítették a címlet védelmét. Ugyanakkor - minden erőfeszítés ellenére is - az amerikai kincstár 2013-as jelentése szerint minden 10 ezer darab százdollárosból 1 hamis.

A bankó egy korábbi változata Forrás: Shutterstock

De szimbolikus jelentősége mellett, még mitől olyan különleges az amerikai százdolláros?

A teljesség igénye nélkül, az alábbi számok, tények mutatják be a bankjegy napjainkban is folyamatosan alakuló karrierjét:

• A 2008-as gazdasági válság után a forgalomban lévő 100 dolláros bankjegyek száma megduplázódott, így azok maguk mögé utasították a praktikusabbnak tartott 20 dollárosokat, majd 2017-ben az 1 dolláros címletet is darabszámban.
• A százdolláros bankók élettartama jóval hosszabb, mint a kisebb címletekké, sokkal ritkábban kell azokat cserélni. Tartósságukat tovább segíti az is, hogy a kutatások szerint, az amerikai fogyasztók 30 százaléka napjainkban legalább egy hétig is képes készpénzmentesen élni életét, a terjedő digitális fizetési megoldásoknak köszönhetően.
• A százdolláros a két amerikai bankó közül az egyik, amelyen nem egy volt amerikai elnök képe látható. A másik a 10 dolláros, Alexander Hamilton arcmásával.
• 14,2 dollárcent, azaz kb. 42 forint: ennyibe kerül előállítani 1 darab 100 dolláros címletet
• A 100 dolláros anyaga egy igen speciális papír, amely 75 százalékban pamut, 25 százalékban pedig vászon alapú. Ez átlagosan 15 évig tartó használatát teszi lehetővé egy bankjegynek, ami jónak mondható, bár a kanadai polimer alapú 100 dolláros ennél két és félszer tovább tart.
• Nemcsak az amerikai százdolláros kedvelt bankjegy: Új-Zéland 2000 és 2015 között 1,2 milliárd amerikai dollár értékben növelte meg forgalomban lévő százdolláros bankjegyeinek számát.

Az amerikai 100 dollároshoz legutoljára 2013-ban nyúltak hozzá, amikor újabb biztonsági elemekkel látták el az, a hamisítással szembeni védelem érdekében.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Ami közös a pénzmosásban és a dunyhában: a százdolláros

A százdolláros amerikai bankjegy nem pusztán az USA-ban, hanem hazáján kívül is szédületes karriert futott be. A Federal Reserve Bank of Chicago jelentése szerint, a bankjegyek döntő többsége, legalább 80 százaléka, az Egyesült Államok területén kívül van forgalomban, pontosabban használják ezt a mennyiséget.

Ennek elemzők szerint két markáns oka van.

Az egyik az, hogy az amerikai százdolláros az egyik legkedveltebb címlet illegális pénzügyi tranzakciókhoz, pénzmosáshoz a világon. A Financial Action Task Force úgy becsüli, hogy a bűnözők évente 1 ezer milliárd dollár értékben mosnak tisztára pénzt a világon, melynek a százdolláros mellett legkedveltebb bankjegyei a svájci frank, az angol font és az euro.

Ha pedig euro: a tilosban járók számára mindennél fontosabb a praktikusság, így a százdollárosok körükben vélhetően akkor veszítenek népszerűségükből, ha az ügyeskedők találnak helyette olyan bankjegyet, ami hasonlóan magas címletű illetve értékű, ezért súlyra-térfogatra sem foglal sokat.

A pénzmosás egyik kedvelt címlete az amerikai százdolláros (illusztráció) Forrás: Picture-Alliance/AFP/Frank Duenzl

Például, 1 millió dollár amerikai 20 dollárosokból 22 kilogrammot nyom. Ugyanez az összeg 500 eurósból megáll 1 kilogramm körüli súlynál. Csakhogy az 500 euróst épp bevonják az eurózónában, és előállítása is megszűnt. Bár egy ideig még elfogadják törvényes fizetőeszközként, ebben is várhatók változások, különösen úgy, hogy a britek már 2010-ben kategorikusan betiltották azt - még úgy is, hogy a font a törvényes fizetőeszköz -, mivel kiderült, hogy minden 10-ből 9 példányhoz köthető valamilyen illegális ügylet. Így a csalásokhoz, tiltott machinációkhoz a leginkább alkalmas bankjegy most az amerikai százdolláros.

A másik ok, amiért az amerikai százdolllárosok négyötöde külföldön cirkulál, a takarékoskodás.

Sokan vélik úgy, hogy a 100 dollárosokat szó szerint és metaforikusan is az emberek párnahuzatai között kell keresni. Ennek oka, hogy a 2008-as válság után az emberek bizalma megingott a pénzügyi rendszerekben, és sokan nagyobb biztonságban érzik pénzüket akkor, ha maguk felügyelnek rá.

Ugyanakkor Lawrence Summer, korábbi amerikai pénzügyminiszter - jelenleg a Harvard Egyetem professzora - szakértői véleménye szerint nem ez az oka a bankjegy mennyisége körüli furcsaságoknak. Summer inkább a kriminalisztikai megközelítés mellett foglal állást, úgy gondolva, hogy a 100 dollárosokat valóban nagy arányban használják pénzmosási és más tiltott tevékenységekhez. A szakember azt is felvetette, hogy éppen a bankjegy "átkriminalizáltsága" okán, a közeli jövőben meg kellene fontoni a bevonását is.