Először 2017-ben kezdeményezték a svájci kormánynál az apák részére az újszülöttek után járó szabadnapok számának növelését. Akkor vállalatok egy csoportja azt próbálta elérni, szülessen jogszabály arról, hogy a friss apukáknak négy hét, részlegesen fizetett babaszabadság járjon gyermekük születésekor. Az anyáknak a jelenlegi szabályozás alapján 14 hét jár automatikusan, fizetésük 80 százalékát elérő havi juttatás mellett. A második próbálkozás a törvényhozásban történt hasonlóra, bizottsági javaslat formájában, akkor az volt a cél, hogy a születés után járó apai szabadság (illetőleg a szabadnapok száma) két hét legyen.
A szövetségi tanács mindkét kezdezményezést érdemi tárgyalás nélkül visszadobta - írja a Quartz.
Az elutasaítás oka mindkét esetben ugyanaz volt:
túl drága lenne az országnak az apai fizetett babaszabadság.
A kormány azzal érvelt, hogy a kéthetes szabadság költségei - figyelembe véve demofgráfiai és gazdasági modellezéseket - évente 230 millió svájci frankra rúgnának (kb. 70 milliárd forint). Ez pedig a szövetségi tanács szerint egyszerűen túl sok. A kormány így azt javasolja, az újszülöttek utáni fizetett apai szabadság inkább vállalati döntés legyen, mintsem hogy törvénybe legyen az foglalva.
Így a svájci apáknak a jövőben is a mostani szabály szerinti, egy fizetett szabadnappal kell beérniük akkor, amikor gyermekük születik.
Ennek a helyzetnek az állandósulása azonban legalább annyira gazdasági természetű is probléma, mint amennyire egészségügyi, pszichológiai vonatkozásai már régóta ismertek. Utóbbi kapcsán említendő: kimutathatóan pozitív hatással van a családi élet működésére, az apa, az újszülőtt és az anya érzelmi-szellemi stabilitására is, ha a férfi is időt tölt gyermekével. De a fizetett apai szabadnapok számának növelése segíthetne enyhíteni egy, a világ legfejlettebb országai közé tartozó Svájcban is fennálló munkaerőpiaci problémát.
Svájcban ugyanis egy 2016-os felmérés szerint, 19,6 százalékos volt a jövedelmi különbség a nemek között a férfiak javára. Ugyanez az Egyesült Királyságban 2018-ban 12 százalék volt, az USA-ban pedig 15 százalék körüli. Egyes szociológiai kutatások szerint pedig azok a nők, akik hosszabb időt töltenek fizetett szabadságon gyermekükkel, később nagyobb eséllyel csak alacsonyabb státuszú és kevésbé jól fizető állásokban tudnak elhelyezkedni, mint korábban, ami pedig a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség egyik fő mozgatórugója. Az apai szabadság jelentőségének felértékelése egyrészt a nők munkaerőpiaci részvételét növelné, másrészt mindkét szülőt jobban bevonna a szülői felelősség megoszlásába.
Többen úgy látják, a svájci kormánynak újra kellene gondolnia álláspontját az apai szabadnapokról.
Egy közgazdász doktorjelölt például arról írt egy közösségi oldalon, elgondolkodtató, hogy Svájc az apáktól sajnálja a négy hetes babaszabadságot, ellenben minden 18 év feletti férfit évente kötelezően, háromhetes katonai szolgálatra rendelnek be, aminek költségeit az állam viseli.