A gyöngyös tea árusítása lett a jakuza új sikerüzlete

Az 1980-as években indult, napjainkra pedig egész Ázsiában nagyon népszerű ital lett - és egyes helyeken már Magyarországon is kapható - a "bubble tea", azaz a gyöngyös, egyes változataiban "buborékosnak" hívott tea. Története, készítési módjai mellett azonban legalább annyira érdekes az is, hogy nagyon hamar sikert aratott a fogyasztóknál. Olyannyira, hogy a népszerű frissítő árusításában a japán jakuza, illetve annak egyes csoportjai is komoly potenciált látnak.

Ázsiából indult hódító útjára a gyöngyös tea, mely mostanra a világ számos országában népszerűvé vált. Az elemzések alapján, annak globális piaca 2016-ban közel 2 milliárd dolláros volt, 2023-ra azonban már 3,2 milliárdos lesz. A növekedés fő mozgatói az ázsiai országok lesznek.

Tajvan mellett Japánban is egyre kedveltebb ez a hűsítő-frissítő ital, különösen annak tápiókagyöngyökkel gazdagított változata. Olyannyira, hogy a japán szervezett bűnözői körhöz, a jakuzához tartozó néhány csoport saját üzletet alapított arra. Az Asia Times utána járásából kiderül, hogy nagyon is kézenfekvő okai vannak, amiért az egyébként tiltott dolgok kereskedelmében, aranycsempészetben vagy épp szerencsejátékban utazó japán gengszterek fantáziát látnak a teában.

Ez pedig az, hogy egy ilyen üzlet beindítása jóval egyszerűbb és olcsóbb, mint a hagymományos "üzletágaké", amelyeket általában a szervezett csoportok futtatnak.

Ázsiában nagyon népszerű, de már azon túl is hódít a gyöngyös tea Forrás: Shutterstock

Az egyik legnagyobb, 23 kisebb csoportot tömörítő szerveződés feje egy japán lapnak elmondta - nem szokatlan, hogy a jakuzához köthető prominensek interjút adnak újságoknak -, hogy ez a csoportjuk számára egy olyan terepet jelent, ahová könnyű belépni. Teát készíteni és azt árulni jóval könnyebb, mint drogokkal kereskedni vagy prostitucióval foglalkozni, még akkor is, ha ez szokatlan terep a szervezett bűnözői körök számára - derült ki. A teaárusításnak sokkal könnyebben teljesíthetők a hatósági előírásai, és az üzlet hamar önfenntartóvá válik.

A jakuzatag azt is elmondta, hogy ő

mindössze 20 ezer dollárt (kb. 5,8 millió forint) fektetett be az üzletbe induláskor, de az néhány hét alatt meg is térült, és azóta csak a pénzt termeli.

Kiderült az is, hogy a teaárusítás azoknak is jó pénzkeresti lehetőséget jelent, akik képességeik, tudásuk vagy tapasztalataik híján, még nem állíthatók a hagyományos jakuza-üzletek élére. Tokióban gyakori az is, hogy a hiearchiában legalul lévő jakuza-tagok maguk állnak be a teát árusítani a pult mögé.

Egy, hagyományos jakuza tetoválásokat viselő férfi Forrás: AFP/Fred Dufour

Egy, a jakuzák ügyeire szakosodott rendőrnyomozó az Asia Timesnak nyilatkozva elmondta, a jakuza mélyen beépült a teaüzletbe, mely most, hogy a japánok valósággal "vedelik" a gyöngyös teát, nagyon jó jövedelmet biztosít számukra. Az utcai árusoknál vagy a kisebb vendéglátóhelyeken, a tápiókával, tejjel, és valamilyen további gyümölccsel gazdagított poharas-szívószálas teák 500 jenért (5 dollár, kb. 1400 forint) kaphatók úgy, hogy előállítási költségük megáll 100 jennél.

A rendőrségi források megerősítették azt is, egyáltalán nem rendkívüli, hogy a jakuzacsoportok az utcai vendéglátás szegmensében keresik a hasznukat. Számos híres japán utcai fesztivál mögött ott vannak, lefölözve a haszon egy részét, különösen azóta, hogy - így a rendőrök - mind jobban diverzifikálják, színesítik tevékenységüket. Több lábon állnak, és bizonyos csoportjaik inkább már úgy működnek, mint kockázatitőke-befektetők, akik ruházati cégekbe éppúgy fektetnek, mint hagyományos termékfejlesztésbe.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Ugyanakkor gazdasági térnyerésük továbbra is veszélyes, ezért - bár működésüket kifejezetten törvény nem tiltja - olyan szabályokkal igyekeznek távol tartani őket a tisztességes üzlettől, melyek sajátos módon, a vállalkozókat is sújthatják. Egy detektív elmondta, három lépcsős rendszer van érvényben számos prefektúrában. Ezen belül elsőként csak figyelmeztetik azokat, akiket a jakuzával való együttműködésen vagy a velük való profitmegosztáson kapnak, ám a legvégén akár a vállalkozás számláit is befagyaszthatják.

De hogy fogadták a vállalkozók, gyöngyöstea-árusítók a jakuza megjelenését piacukon?

Ez nem is látszik olyan egyértelműnek. Egyesek szerint a teaárusítóknak még a jakuzánál is nagyobb gondjuk van. Ez pedig abban áll, hogy a vásárlók egy része nem fordít gondot arra, hogy teás poharát szemétbe dobja, hanem a vásárlás helyén hagyja. Azok eltakarítása az eladókra marad, ám a nagy mennyiség miatt ez komoly tehertétel - és nem utolsó sorban költség - számukra. Ez egyesek szerint most fontosabb probléma, mint az, hogy a kereskedők ne kezdjenek közös üzletbe olyanokkal, akik látványos tetoválást viselnek vagy nincs meg kezeiken az összes ujjuk.