A kiállításnak az ad különös aktualitást, hogy Magyarország és Kína idén ünnepli a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenedik, továbbá Budapest és Sanghaj testvérvárosi kapcsolatának hatodik évfordulóját. A tárlaton a kínai mellett a hazai érmék történetébe is bepillantást nyerhetünk.
Szent István ezüstdénárját, Károly Róbert aranyforintját vagy az 1848-as forradalom és szabadságharc magyar nyelvű vereteit is megtekinthetjük.
Az érméken keresztül elénk tárul Kína és Magyarország történelme is. A két távoli ország eltérő fejlődési utakat járt be, ám ezek mégis számos ponton keresztezték és keresztezik ma is egymást. Ilyenek többek között a régi Selyemút, a mongolok terjeszkedése vagy a 21. századi globalizáció kihívásaira adott válaszok.
A kiállításon látható hazai érmék a Magyar Nemzeti Bank Érmegyűjteményéből származnak,
amit már 1924-es alapítása óta gyarapít és gondoz az MNB.
A tudományos szempontok szerint rendszerezett, mára több, mint 50 ezer darabból álló gyűjteményt kezdettől fogva a Magyar Nemzeti Bank székházában őrzik. Ez a gyűjtemény adja majd az egyik alapot a közeljövőben a Buda Palotában létrejövő Pénzmúzeum és Látogatóközpont számára, amelynek célja, hogy lebontsa a pénzzel és a gazdaság működésével kapcsolatos tabukat, és modern, innovatív élményt nyújtva bemutassa, hogy a pénz sokkal több, mint érmék és bankjegyek összessége. A mostani tárlat ennek az előképének tekinthető. A múzeum kialakításán dolgozó csapat a célközönséget is bevonva fejleszti a múzeumi koncepciót, az interaktív kiállítási elemeket és egyéb installációkat. A tesztelőkhöz a múzeum Facebook oldalán lehet csatlakozni.
A jövendő Pénzmúzeum és Látogatóközpont létrehozói felhasználják majd a világ hasonló, élvonalbeli intézményeiben is látható fejlesztéseket, amelyek ma már korántsem a statikus, befogadó, sokkal inkább a vezetett felfedezésre, játékra és tapasztalásra alapuló látogatói élményre építenek.
A jegybankok – ha tehetik – hagyományosan működtetnek egy-egy saját pénzmúzeumot is.
Jellemzően ezek megalakulásakor először klasszikus pénztörténeti kiállításokat hoznak létre, hiszen a központi bankok általában igyekeznek gyűjteménybe rendezni az előbb-utóbb óhatatlanul összegyűlő numizmatikai értékeiket, melyeket aztán kötelességszerűen be is mutatnak a publikumnak. Mára azonban itt is egy változó trendet figyelhetünk meg: egyre fontosabb a látogatóközpont funkció is a jegybankok számára, és már nem csak a gyűjteményüket szeretnék megmutatni, hanem a saját működésüket is, jellemzően annak gazdaságtörténeti, monetáris politikai hátterével együtt. Ennek megfelelően sorra alakulnak át a klasszikus jegybanki kiállítások interaktív látogatóközpontokká, melyekben izgalmasan, a látogatókat bevonva mutatják be azokat a fontos üzeneteket, amiket át szeretnének adni az érdeklődő közönségnek.
Némileg különbözik ettől az általános trendtől az Amerikai Egyesült Államok központi bankjának megfelelő Fed, vagyis a Federal Reserve Bank of New York múzeuma. Ez az intézmény csak csoportokat fogad, egyéni látogatókat nem. A Fed múzeumában a legfőbb gond nem az, hogy miképpen lehet minél több látogatót becsábítani, hanem éppen ellenkezőleg: hogy lehet a világ aranykészletének jó részét saját szemmel megcsodálni vágyó érdeklődők hadát kezelni. A látogatók egy része megelégedne az aranytrezor megnézésével, de a múzeum ezt a látványt nem adja ingyen: előtte egy igen színvonalas és tanulságos kiállítást kínálnak a látogatóknak egy tapasztalt oktató vezetésével, aki elmagyarázza a gazdaság alapjainak működését, valamint a Fed helyét és szerepét ebben a rendszerben.
Az érmék útja című kiállítást a Bölcs Várban, a Sanghaj Nemzetközi Kulturális Egyesület támogatásával
ingyenesen lehet megtekinteni 2019. június 18. és 2019. augusztus 11. között, minden nap 10 és 18 óra között.
A cikk szerzője Szuromi-Kovács Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője