Több mint 1000 milliárdot költenek el a magyarok az e-kereskedelem révén

4 év alatt több mint 2,5-szeresére nőtt a hazai online e-kiskereskedelmi piac. Több elemző is alulbecsülte a 2018. évi növekedést: míg 2014-ben csupán 273 milliárd forint volt a webáruházak belföldi online nettó forgalma, 2018-ban már elérte a 669 milliárd forintot. Az eNET minden évben tavasszal, a május 31-ei mérlegzárásokhoz közeledve készíti el a hazai internetes kereskedelemre vonatkozó átfogó elemzését, amelyet idén is hagyományosan az Ecommerce Hungary konferenciáján publikált.

Jól teljesítettek a tavalyi évben is az e-kereskedők: 23 százalékkal tudták növelni a magyar online e-kiskereskedelem forgalmát. A több mint 5000 e-kiskereskedő internetes értékesítése alapján a teljes kiskereskedelmen belül az online értékesítés aránya elérte a 7 százalékot, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Habár az online vásárlók száma is évről évre nő, dinamikája lassul, és

a hazai e-kiskereskedelem bővülését inkább az internetes vásárlások intenzitása fogja meghatározni.

Jól mutatja ezt a változást az átlagos kosárérték emelkedése és az egy online vásárlóra jutó online forgalom növekedése. Míg 2017-ben egy online vásárlás átlagos értéke 13.400 forint volt, a tavalyi évben elérte a 15.400 forintot. Az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom pedig 111 ezer forintról 124 ezer forintra növekedett.

A legnagyobb volumenben értékesített termékkategóriák élén továbbra is a számítástechnikai eszközök állnak, ezt követik fej-fej mellett a szórakoztató elektronikai eszközök és a ruházati - sportruházati termékek.

A dobogó harmadik fokán pedig a lakberendezési termékek állnak.

A világ legnagyobb kereskedői közül egyre többen szállítanak már Magyarországra és ezt a hazai online vásárlók ki is használják. Már minden második online vásárló külföldről is rendel online (3,1 millióan; míg 2016-ban csupán 1,7 millióan), és a tavalyi évben az eNET becslése alapján bruttó 400-420 milliárd forintot költhettek el a magyar internetezők külföldi webáruházakban, piactereken.

Mindez azt is jelenti, hogy a Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke meghaladta az 1000 milliárd forintot 2018-ban.

A külföldi webáruházakból való vásárlások intenzitás növekedése óriási kihívást jelent a magyar gazdaság számára, lévén ilyen esetekben a termékeket egy futárcég közvetítésével csak behozzák az országba, és átadják a vásárlónak.

Egyre többet vásárolunk külföldi webáruházakból, amely egyre erősebb konkurenciája a hazai e-kiskereskedőknek Forrás: Thinkstock

Ma már a felnőtt internetezők 91 százaléka, azaz 5,4 millió ember vásárol online és közülük minden negyedik-ötödik netes vásárló (1,2 millió fő) a háztartás bevásárlásának egy részét is online végzi. Az FMCG termékek online forgalma pedig már a teljes hazai e-kiskereskedelmi forgalom hatodát adja. Az eddigi dinamikus növekedés (2015-ról 2016-ra +18 százalék, 2016-ról 2017-re +25 százalék, 2017-ről 2018-ra +27 százalék) várhatóan az elkövetkezendő években sem fog alább hagyni,

a szegmens gyorsabban növekszik, mint a piac egésze, súlya így egyre meghatározóbb lesz.

Mindezt csak erősíti, hogy májusban újabb szereplő, a Spar is elindította az online értékesítését.

Így készült a kutatás

A webáruházi felmérést az eNET 2019. március és május során készítette magyarországi webáruházak meghívásával. A kutatásokban nem szerepelnek az online értékesített szolgáltatások. A 2018. évi e-kiskereskedelmi forgalombecslést az eNET 2019 júniusában készítette. Az e-kereskedelmi lakossági kutatás az eNET online paneljén, a Véleményem Van (VeVa) online kutatási közösség tagjai körében zajlott, 2019. áprilisban, a 18 év feletti rendszeresen internetezők körében. Az adatok nem, korcsoport és régió szerint reprezentálják a 18 évnél idősebb internetezők véleményét.

Az elmúlt 5-7 évben rengeteget fejlődött az online kereskedelem idehaza termékkínálat, technológia, biztonság, szolgáltatások, edukáció tekintetében. Egyre többen indították el az online értékesítést a legnagyobb klasszikus kiskereskedelmi láncok közül is.

Olyan szegmensek törtek előre az online értékesítésben, amelyekre korábban senki nem gondolt (például a ruházat, lakberendezés).

A fogyasztók kegyeiért pedig tovább éleződött a verseny a kereskedők között, ami nem csak szolgáltatásfejlesztésben, hanem főként a kommunikációra költött hatalmas összegekben és a mára részben fenntarthatatlanná váló árversenyben is megmutatkozott. Ez a verseny időnként már korábban is megmutatta negatív hatását, például az ingyenes kiszállítás erőltetésében a logisztikai fejlesztések kárára, ami a tömegesen késő év végi csomagokban csúcsosodott ki.

A verseny erősödése miatt elkezdődött idehaza egy piaci konszolidáció is, aminek egyik legfontosabb jele az eMAG és az eDigital tervezett egyesülése.

Az elkövetkező években az erőviszonyok további átrendeződésére lehet számítani nem csak a nagy, hanem a közepes vertikális szereplők közötti összeolvadásokra és együttműködésekre is. Minderre már csak azért is szükség van, mert a hazai webáruházaknak a nemzetközi szereplőkkel is fel kell venni a versenyt, mivel a hazai online vásárlók egyre jelentősebb része költ külföldi webáruházakban is.