Egyre többen fizetnek bankkártyával Magyarországon

Az első negyedévben folytatódott az érintőkártyák, valamint az érintéses fizetést lehetővé tevő készülékek térnyerése, március végén már a kártyák több mint 80, a terminálok több mint 87 százaléka támogatta az érintéses technológia használatát. A fizetési kártyás vásárlási forgalmon belül az érintéses tranzakciók aránya közel 91 százalék volt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ekemzése szerint a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma az első negyedév végén kevéssel 10,6 millió felett volt, az elsődlegesen fizetési célú fogyasztói számlák száma – közel 6,7 millió – nem változott számottevően.

A hazai kibocsátású fizetési kártyák száma tovább nőtt, és az első negyedév végén meghaladta a 9,4 milliót. A több mint 40 ezer darabos növekedés szinte teljes mértékben az üzleti kártyáknak volt köszönhető.

Továbbra is meghatározó az érintőkártyák terjedése,

melyeknek a száma 2018 végéhez képest 132 ezerrel bővült.

A POS terminálok száma csökkent, március végén közel 2 ezerrel kevesebb elfogadóhely és 435-tel kevesebb készülék állt a vásárlók rendelkezésére, mint 2018 végén. Csökkent – 2016 harmadik negyedéve óta először – az internetes elfogadóhelyek száma, az előző negyedév végéhez képest 298 darabbal. Újfent bővülés volt tapasztalható azonban az érintéses fizetést lehetővé tevő POS terminálok esetében, számuk az 1,2 százalékos növekedés eredményeként március végén meghaladta a 125 ezret, arányuk pedig az összes terminálon belül a 87 százalékot.

Forrás: Thinkstock

A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön lebonyolított vásárlási tranzakciók száma és értéke egyaránt több mint 21 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a vásárlási tranzakciók száma meghaladta a 202 milliót, értékük pedig megközelítette az 1425 milliárd forintot. Ezen belül

kiemelkedően bővült az internetes vásárlási forgalom,

darabszáma 28 százalékkal, értéke 35 százalékkal, aránya azonban továbbra is alacsony. Az érintéses tranzakciók aránya 90,6 százalék volt, 7,4 százalékponttal emelkedett a tavalyi első negyedévhez képest.

A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön lebonyolított készpénzfelvételek száma nem változott egy év alatt, a felvett készpénz értéke azonban 9 százalékkal, 1900 milliárd forintra emelkedett.
Az egyedi forintátutalások száma közel 8 százalékkal, közel 64 millióra nőtt, az átutalások értéke azonban közel 1 százalékkal visszaesett, és kevéssel 153 ezer milliárd forint fölött alakult az első negyedévben.

A digitalizáció terjedésével párhuzamosan egyre népszerűbbek az elektronikus csatornák:

a papír alapon, illetve telefonon kezdeményezett tranzakciók száma több mint 10 százalékkal csökkent,

míg az interneten és mobiltelefonon benyújtott tételeké közel 12 százalékkal emelkedett az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

Az elsősorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák fizetésére használt csoportos beszedések esetében folytatódott a stabil növekedés, a tranzakciók száma közel 4 százalékkal, értéke pedig mintegy 8 százalékkal bővült éves szinten az első negyedévben.

A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal 2018 utolsó negyedévében kevesebb, mint 21 ezer visszaélést követtek el, az okozott kár értéke 512 millió forint volt, ami továbbra is elenyésző a teljes fizetési kártyás forgalomhoz viszonyítva. A visszaélésekben továbbra is az internetes vásárláshoz köthető tranzakciók dominanciája a jellemző, melyek aránya a darabszámban és az okozott kár értékében egyaránt 88 százalékot tett ki. A visszaélések döntő többsége határon átnyúló tétel volt. A fogyasztóknak kedvező jogszabályi háttér miatt a kibocsátói oldalon leírt kár mindössze 6 százaléka (25,2 millió forint) terhelte a fogyasztókat. A hazai fizetésikártyaelfogadó hálózatban a visszaélések száma 26,1 százalékkal, 1217 darabra, az okozott kár értéke pedig 5,5 százalékkal, mintegy 83 millió forintra esett vissza 2018 utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest.

A fizetési rendszerek forgalma a 2018. év végi átmeneti csökkenést követően 2019 első negyedévében ismét nőtt, a pénzforgalmi likviditás változatlanul bőséges – írja elemzésében a jegybank.