Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Fontos adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottságról, illetve a munkanélküliség alakulásáról Magyarországon. A február-áprilisi időszak átlagában az előző év azonos időszakához képest 47 ezer fős növekedéssel, 4,492 millió volt a foglalkoztatottak száma. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 69 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fős csökkenéssel járult hozzá, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 18 ezer fővel nőtt. Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 0,1 százalékkal, 3,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek száma 4 ezer fővel volt kevesebb az előző 3 havi átlagnál, míg 15 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Ez azt jelenti, hogy a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74,9 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékpontos átlagos rátáját. A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2019. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Márciusban 10,2 százalékkal, 367 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a KSH. A növekedés huszonhatodik hónapja, 2017 februárja óta kétszámjegyű. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 377 100 forint volt az átlagkereset, 9,1 százalékkal több a tavaly márciusinál.
A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 244 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 251 600 forint volt. Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 11 százalékkal nőttek a keresetek, a bruttó átlagkereset 352 200 forint, a nettó átlagkereset 234 200 forint volt.
A kormány 13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, ennek fő elemei az adózás egyszerűsítését, egyes adók kulcsának mérséklését, adók összevonását tartalmazzák, azt szeretné a kormány, hogy a magyar gazdaság továbbra is lendületben maradjon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. Elmondta azt is: a hazai GDP idei első negyedéves adata azt vetíti előre, hogy a magyar gazdaság a jövőben is 4 százalék körüli mértékben bővülhet. Ennek ellenére az előrejelzések azt mutatják, hogy Európa gazdasága, benne az eurózóna, egyúttal Németország gazdaságának bővülése lassul. A kormány azt kívánja elérni, hogy a magyar gazdaság az EU növekedési átlaga fölött 2 százalékponttal bővüljön – emelte ki. Az akcióterv részeként számos adócsökkentést és a kutatás-fejlesztés pénzügyi kereteit irányozta elő a magyar kormány, itt lehet olvasni a részletekről.
A pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi költségvetés összeállításakor, amelyről hamarosan tájékoztat a kabinet, az idei hiánycélnál kisebb deficittel számolnak. A készülő 2020-as költségvetés olyan további impulzusokat ad, amely növeli a magyar gazdaság ellenállóképességét egy külső lassulással szemben. A kormány célja, hogy a növekedés fennmaradjon, a munkahelyteremtés eredményei megmaradjanak és folytatódjon a bérnövekedés.
A héten kerültek forgalomba az új 100 és 200 címletes euróbankjegyek, amelyek az úgynevezett Európé bankjegyek sorozatában érkeznek, készpénzforgalomba való bekerülésükkel pedig lezárul a sorozat kibocsátása az Európai Központi Bank (EKB) közleménye szerint.
Az új sorozat első négy címlete – 5 €, 10 €, 20 € és 50 € – rendre 2013‑ban, 2014‑ben, 2015‑ben és 2017‑ben került forgalomba. A 100 és a 200 eurós bankjegyek bemutatásának napja 2018. szeptember 17-e volt, forgalomba pedig a héten kerültek. Az EKB az 500 €-s bankjegy kibocsátásának beszüntetése mellett döntött, azonban az első sorozat 500 eurós bankjegye továbbra is törvényes fizetőeszköz marad.
Csúszik az azonnali fizetési rendszer elindítása a hazai bankoknál. A központi infrastruktúrát biztosító Giro Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határidőre elkészült a rendszer működését megalapozó technikai feladatokkal, de ahhoz, hogy a rendszerhez csatlakozás és a biztonságos működés valamennyi pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában biztosítható legyen, az eredetileg tervezett július 1-jétől még nem élesedik a rendszer, hanem csak a próbaüzem indul meg. A lakossági és vállalati ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-ától lesz elérhető.
Az azonnali fizetési rendszer létrehozásáról 2017 elején döntött az MNB, és célja a hazai pénzforgalmi szektor, a pénzügyi infrastruktúra és ezen keresztül a magyar gazdaság versenyképességének növelése.
Az Airbus Helicopters és a magyar kormány bejelentette, hogy a Békés megyei Gyulát választották ki egy új repülőipari beruházás helyszínéül. A kelet-magyarországi városban egy helikopteralkatrész-gyárat fognak felépíteni zöldmezős beruházás keretében, amely Magyarország repülőipari fejlesztésének legfontosabb helyszíne lesz a jövőben.
A Gyulán felépülő üzemben a helikopterek dinamikus rendszereihez szükséges precíziós alkatrészeket fognak előállítani az Airbus termékválasztékába tartozó összes helikoptertípus számára. A gyártás várhatóan 2021-ben indul.
Kétoldalú megállapodást írt alá egy új Ipoly-híd megépítéséről a Nógrád megyei Drégelypalánk és a szlovákiai Ipolyhídvég között Révkomáromban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Érsek Árpád, Szlovákia építésügyi és közlekedési minisztere. A határszakaszon jelenleg összesen 32 közúti átkelőhely működik, ezek közül nyolcat 2010 óta adtak át.
A Drégelypalánkot Ipolyhídvéggel összekötő híd újjáépítéséről szóló megállapodás egy év alatt a negyedik magyar-szlovák szerződés, amely határhidak építéséről született.
Meglepő piaci ajánlatott tett a Fiat-Chrysler a Renault cégnek, amely azt szeretné elérni, hogy a két világhírű márka egyesüljön. Egyes számítások szerint, amennyiben sikerrel zárulnak az egyeztetések, a világ harmadik vezető járműgyártója jönne létre a Volkswagen és a Toyota után. Az első két helyen a Volkswagen és a Toyota áll, az egyesülésnek köszönhetően az új cégóriás évi 8,7 millió autóval megelőzheti a Hyundai-csoportot és a General Motorst is.
A Nárcisz, a Crepto és a Szilvia márkákkal tér vissza a hazai papírkereskedelembe a Magyar Piszke Kft. A cég műanyagmentes, papírdobozos csomagolásban is elindítja a Creptot és a Szilviát a piacon. A Dunapackkal együttműködésben készített papírdobozok újrahasznosított és újrahasznosítható alapanyagokból készülnek. A csomagolás tervezésénél ügyeltek arra is, hogy a dobozok egyneműek legyenek, ami megkönnyíti az újrahasznosítást. A doboz konstrukcióját úgy alakították ki, hogy annak alapanyag igénye a lehető legkisebb legyen, miközben figyelmet fordítottak arra, hogy az áru teljesen illeszkedjen a raklaphoz. Így a raklapot a lehető legjobban ki lehet használni, ami ismét csak csökkenti a csomagolás ökológiai lábnyomát.
Lakatosüzemet létesít a West Hungária Bau Kft. Pakson. Az 1,8 milliárd forint értékű beruházást a magyar állam több mint 900 millió forinttal támogatja a nagyvállalati beruházási támogatási program keretében. Az új paksi telephelyen 1700 négyzetméter alapterületű csarnok épül. A létesítmény 1200 négyzetméteres gyártóüzemből és kiszolgáló részből áll majd. Az egyéves tervezési, engedélyezési folyamat után egy hónappal ezelőtt kezdődött el a kivitelezés, a beruházás a tervek szerint szeptember végén fejeződik be.
A Mol a héten 3 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és 6 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát. A változást követően a benzin literenkénti átlagára 409 forintra, a gázolajé 410 forintra csökkent.
