Pokoli hőségben – pokoli fogyasztás!

Az elmúlt hetekben hazánkban is melegrekordok dőltek meg. A forróság nemcsak az emberek közérzetére és a környezetre van jelentős kihatással, hanem a hazai villamosenergia-rendszert is folyamatosan próbára teszi. A kánikulában – különösen a klímaberendezések egyre bővülő alkalmazásával - növekvő áramfogyasztás, keresletnövekedés figyelhető meg. Mindeközben a megújuló energiaforrások az időjárási viszonyok miatt nem vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Ezzel együtt a hazai villamosenergia-ellátás az állandó fejlesztésnek és a rendszert üzemeltetők szakmai kompetenciájának köszönhetően nagyon jól vizsgázik. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a hazai rendszer is folyamatos, egyre nagyobb kihívásokkal szembesül.

Forrás: Hárfás Zsolt

Májusban kezdődött...

A hazai villamosenergia-fogyasztásban évek óta nagyon magas az import részaránya, ez tavaly éves szinten 31,6 százalék volt. Idén májusban viszont havi szinten már 37,3 százalékra nőtt, miközben a negyedórás rendszeradatok még sokkolóbb adatokkal szolgáltak.

2019. május 30-án reggel 6 óra 30 perc körül a hazai villamosenergia-fogyasztás kielégítéséhez szükséges villamos energia 58,2 százalékát (!) külföldi erőművek termelték meg!

Ezen időszakban - nettó üzemirányítási mérés alapján - a hazai termelés kétharmadát a Paksi Atomerőmű biztosította. De az is elgondolkoztató, hogy ez a nap produkálta a havi csúcs importszükségletet is, hiszen 7 óra 30 perc körül ennek mértéke 3194,5 MW volt! Miközben, mint tudjuk, a Paks II. Atomerőmű beépített kapacitása „csak" 2400 MW lesz. Egyedül májusban 358 olyan negyedórás időszak volt, amikor az import részaránya több mint 50 százalék volt.

Svájc intő példája

A Szövetségi Villamos Energia Bizottság elnöke a szervezet éves jelentésében kiemeli, hogy Svájcnak nagyon komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelent az egyre növekvő importfüggőség. 2018-ban ismét erősen csökkent az egyébként is negatív tendencia, ugyanis míg tavaly nyáron a svájci erőművek villamosenergia-többletet termeltek, januárban, februárban, márciusban, októberben, novemberben és decemberben a termelés mértéke jóval a fogyasztás alatt volt.

Az átviteli hálózatok integrációja ellenére

Svájc (Európa közepén) nem bízik abban, hogy Németország ki tudja majd segíteni „szabad kapacitásokkal", hiszen az atomerőművek bezárása után saját maga is ellátási gondokkal küzd majd az iparosított déli területeken a hiányzó szállítási infrastruktúra miatt.

A döntéshozóknak nem szabad belenyugodniuk abba, hogy jelenleg megoldott a fogyasztók ellátása, mert rendelkezésre áll az import. Mi lesz a jövőben?

A jövőben a helyzet még jobban fokozódni fog, hiszen jelentős nukleáris kapacitás fog kiesni a termelésből, miközben a svájci villamosenergia-rendszer csak évi 4 TWh importot tolerál. Nincs mese, Svájcnak is több erőműre van szüksége. Itt érdemes megjegyezni, hogy tavaly hazánkban az import mennyisége 14,35 TWh volt!

Júniusban csúcsdöntés

Nézzük meg részletesen, hogy a hónap közepén, munkanapokon miként alakultak a hazai fogyasztási adatok, az import részaránya, valamint a nap- és szélerőművek termelése.

Már június 11-én látható volt, hogy a hőség jelentős hatást gyakorol a villamosenergia-rendszerre, hiszen ezen a napon a rendszerterhelési csúcs már délután 5 óra körül elérte a 6000 MW értéket.

Ez a szám szerdára 6178 MW-ra nőtt, csütörtökön 17 óra körül pedig a tavaly nyári 6358 MW-os csúcsterhelést is megdöntve a 6389 MW csúcsot érte el.

Az import folyamatosan emelkedett és a napi csúcsfogyasztások közelében folyamatosan 2800-3000 MW között mozgott. A szélerőművek átlagteljesítménye 47 MW körül járt a beépített 275 MW-ból. A naperőművek a szokásos tendenciát mutatták. A hajnali óráktól kezdődő növekvő termelés a déli órákban érte el a csúcspontját, ezt követően az esti órákig egyre inkább csökkent.

Konkrétan tekintsük át az idei, új nyári csúcsterhelés napjának adatait. Az alábbi diagramból jól látszik, hogy a hőség hatására a hazai rendszer terhelése már 9.30 körül átlépte a 6000 MW-os értéket, és délután 5 óra környékén elérte – az utóbbi három év csúcsfogyasztási adatai is megdöntve – a 6389 MW-ot.

A hazai villamosenergia-rendszer adatai 2019. június 13-án Forrás: Mavir

A fogyasztás növekedésével láthatón együtt emelkedett a fogyasztók maradéktalan kiszolgálása érdekében szükséges villamosenergia-import nagysága, ami a csúcs idején hatalmas, 2951 MW érték volt.

Ez azt jelenti, hogy az adott időben csaknem 46 százalék volt az import részaránya.

Azaz az égető hőségben a magyar fogyasztókat csak a 46 százaléknyi import segítségével lehetett biztonságosan kiszolgálni!

Ez bizony súlyos függőségi helyzet! Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy ez a magas import részarány nemzet- és ellátásbiztonsági kockázatokat is hordoz, hiszen nem tudhatjuk, hogy a jelenleg meglévő importforrások meddig és milyen áron állnak majd rendelkezésre.

Éppen ezért különösen fontos, hogy a jövőben a hazai villamosenergia-fogyasztás kielégítéséhez szükséges energia döntő részét hazai erőművek termeljék meg.

Az import mellett fontos azt is megvizsgálni, hogy az adott időpontban a hazai termelés milyen forrásokból tevődött össze. A csúcs idején az erőművi termelés a nettó üzemirányítási mérés alapján a következő forrásokból állt: összes 3257 MW – ebből például nukleáris energia (Paks) 1584 MW, barnakőszén-lignit 473 MW, gáz 628 MW. A Paks II ellenzői által oly gyakran favorizált szélerőművek e forró órában sem álltak a helyzet magaslatán, hiszen a beépített 275 MW szélerőművi teljesítményből csak nettó 62 MW teljesítményt tudtak felmutatni, hiszen a forróságban javarészt állt a levegő.

Szerencsére rendelkezésre állt az import, a paksi nukleáris energia, illetve a szén- és gáztüzelésű erőművek, így a fogyasztók semmit sem érzékeltek abból, hogy a szélcsendesebb időben a szélerőművek a lehetséges termelésnek csak a töredékét tudták biztosítani, a naperőművek pedig szintén az időjárás-függőség következtében szintén csak kevesebb villamos energiát tudnak megtermelni.

A hazai rendszerterhelés 2019. június 14-én Forrás: Mavir

A nyári forró napok fokozott villamosenergia-szükséglete is bizonyítja, ahhoz, hogy a villamosenergia-szolgáltatás stabil legyen és a hazai ellátásbiztonság megvalósuljon, elengedhetetlenek az alapterhelést biztosító erőművek, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron, éjjel-nappal, minden másodpercben villamos energiát előállítani. Az időjárásfüggő megújulók termelése napszaktól, időjárástól függően folyamatosan változik, miközben a fogyasztóknak folyamatosan rendelkezésre álló villamos energiára van szüksége. A Paks II. Atomerőmű ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos egyéb erőművet is kell építeni ahhoz, hogy a fogyasztók ellátása a jövőben is biztonságos legyen. Ez közös, nemzeti érdek.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
Urántoll-díjas, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője