Ezekre figyeljen társadalombiztosításával kapcsolatban, ha uniós országban dolgozik

Rendelkezhetünk-e több országban társadalombiztosítással? Külföldi munkavégzés esetén melyik országban kell eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járták körül a NEXON Akadémia szakértői. Ebben a cikkben az EU tagállamaiból érkező munkavállalókra, illetve EU tagállamban dolgozó/tanuló magyar állampolgárokra vonatkozó kérdések megválaszolása kerül sorra.

Az uniós szabályozás alapvető elvei a következők:

• a dolgozókra annak az országnak a jogrendszere (és ellátási rendszere) vonatkozik, ahol munkát végeznek, függetlenül attól, hogy hol van az állandó lakhelyük;
• az Európai Unió bármely tagállamának dolgozói állampolgárságuktól függetlenül azonos bánásmódban részesülnek az adott ország saját állampolgáraival;
• az egyik tagállamban szerzett jogokat a dolgozók 'magukkal vihetik' a másik tagállamba;
• a biztosítási idők meghatározása során a különböző tagállamokban szerzett jogosultsági időket össze kell számítani.

Fontos szempont, hogy

az uniós szabályozás hatálya csak az állami biztosítási rendszerekre terjed ki.

Azaz nem vonatkozik a kollektív szerződésekre, ágazati megállapodásokra, önkéntes vagy kötelező kiegészítő ágazati, szakmai vagy egyéb nem állami programokra.

Ha valaki nem abban az uniós országban dolgozik, mint ahol él, mind lakhelye, mind munkahelye szerint jogosult egészségügyi ellátásra. De csak egy országban lehet biztosított, az pedig a munkahelye szerinti tagállam lesz.

Ehhez be kell jelentkezni a munkahely szerinti ország egészségügyi ellátórendszerébe, ott kell fizetni a járulékokat, és az ottani hatóságoktól be kell szerezni az egészségügyi ellátásra való jogosultságot igazoló nyomtatványt.

Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában vállal munkát, akkor rá annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre.

A magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.

Annak érdekében, hogy az EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, illetve, hogy Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) értelmében -, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által rendszeresített nyomtatványon. A bejelentést a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését követő 15 napon belül kell megtenni. A bejelentés késedelme, elmulasztása, vagy a nem megfelelő bejelentés 10 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

A külföldi biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést követően az eljáró hivatal (kivételes esetekben a NEAK) intézkedik a TAJ szám ideiglenes érvénytelenítéséről. Mivel a biztosítottnak már nincs érvényes TAJ-kártyája, ilyenkor a magyar állampolgárnak is csak a külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) alapján lehet az orvosilag szükséges (tehát nem teljeskörű) ellátásokra szert tenni.

A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség az EGT tagállamban munkát vállaló magyar állampolgárra nem terjed ki, annak önkéntes teljesítésére sincs lehetőség Fotó: Csudai Sándor - Origo

A külföldi biztosítás megszűnését követő 15 napon belül ismét bejelentést kell teljesíteni Magyarországon a külföldi biztosító által kiállított, jogviszony megszűnésről szóló, hiteles igazolás egyidejű benyújtása mellett, amelyet követően az egészségbiztosítás a TAJ-kártyát újra érvényesíti.

A külföldön biztosított személyek esetén tipikus probléma, hogy a hazatérést követően nem jelentik be a külföldi biztosítás megszűnését.

Orvosi ellátás igénybe vétele során szembesülnek azzal, hogy még mindig érvénytelen a TAJ-kártyájuk. A megszűnésre vonatkozó bejelentés benyújtásakor általában a külföldi biztosító igazolása hiányzik, így az ügy azonnal nem intézhető. Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik a szükséges igazolással - a jogviszony rendezése érdekében -, az illetékes szakterület közreműködésével történik meg a nyomtatvány beszerzése.

Egyes uniós országokban (pl. Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Görögország) a munkavállaló hozzátartozóit ugyanazon jogosultságok illetik, meg, mint magát a munkavállalót. Más országokban (pl. Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Írország, Olaszország, Spanyolország, Svédország) élő vagy dolgozó munkavállalók esetében viszont a hozzátartozók számára - kétoldalú megállapodások nélkül - csak sürgősségi ellátás vagy a lakóhely szerinti ország által kiállított, a tervezett gyógykezelésre való jogosultságot igazoló nyomtatvány szerinti ellátások járnak.

A kiküldött munkavállalók, önálló vállalkozók esetében a másik tagállamban történő – rövid távú, két évnél nem hosszabb idejű – munkavégzés során a dolgozó, önálló vállalkozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint lesz biztosítva úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna. A kiküldetés időszakára nyomtatvány igazolja a munkavégzés helye szerinti ország illetékes hatóságának, hogy az adott dolgozó jogosult egészségügyi ellátásra, továbbra is abban az államban marad biztosított, amelyből kiküldték, és hogy a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.

A külföldön tanuló, kutató vagy szakmai gyakorlatot folytató magyar állampolgárok alapvetően a külföldön dolgozókhoz hasonlóan jogosultak egészségügyi ellátásra. Ha alkalmazásban állnak, be kell jelentkezniük a fogadó ország ellátási rendszerébe, ha nem állnak alkalmazásban, kiválthatják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, ha pedig meghatározott időre kerülnek kiküldésre másik tagállambeli egyetemre vagy kutatóintézetbe, akkor a kiküldött munkavállalókhoz hasonló módon járhatnak el (maradhatnak a küldő ország biztosítási rendszerében).

Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított személynek Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított igazolás alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.

A lakóhely (a személy szokásos tartózkodási helyének) fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai szerint értelmezi. A NEXON Akadémia tapasztalatai szerint a Magyarországon teljes körű ellátásra jogosító igazolás kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor.

Különleges helyzet állt elő Egyesült Királyság EU-ból való kilépési szándékával. No deal (megállapodás nélküli, rendezetlen) formában történő kilépés esetén az Egyesült Királyság harmadik állambeli országnak fog minősülni, amely az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó államot jelöl. Ilyenkor keresőtevékenység és magyarországi lakóhely megléte esetén nincs mentesítés.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettség áll fenn a külföldi munkavállalás tartamára is.

A járulékfizetést a magyarországi lakóhelye szerinti, állami adóhatósághoz kell teljesíteni. A külföldi egészségügyi ellátások költségét a beteg maga viseli. A külföldön igénybe vett sürgősségi ellátások, illetve a betegszállítás költségeit utólag a lakóhely szerint illetékes hivataltól lehet igényelni, a magyar belföldi költségmérték szerint.