Az Északi-tengerbe temetnének el 10 millió tonna szén-dioxidot

A platform, part of the Castor Project, located in the Ebro Delta off the coast of Alcanar stands at sea on October 2, 2013 following ten earthquakes with a magnitude between 1.4 and 2.9 registered today and blamed by green groups and geologists on a large offshore gas storage plant that started operating in June. The Castor storage plant aims to store gas in a depleted oil reservoir 1.7 kilometres (1.05 miles) under the Mediterranean Sea. AFP PHOTO/LLUIS GENE / AFP PHOTO / LLUIS GENE

Soha nem látott projekt készülődik az Északi-tenger üres gázmezőinél. Három nagy európai kikötő részvételével ugyanis összesen 10 millió tonna szén-dioxidot terveznek összegyűjteni és eltemetni a föld alá.

Globális méretekben is példátlan lenne az a projekt, melyet Európa legnagyobb kikötővárosai közül három, Rotterdam, Antwerpen, valamint Gent közreműködésével hajtanának végre. A terv ugyanis az, hogy

az Északi-tenger üresen álló gázmezőiben összesen 10 millió tonnányi szén-dioxidot gyűjtenének össze és temetnének el.

A három kikötőváros egyébként is fontos szerepet játszik az európai energiaszektorban, mivel ezek adják a térség (Belgium, Hollandia, Luxemburg) teljes üvegházhatású gáz kibocsátásának egyharmadát.

A tervek szerint a projektet 2030-ra fejeznék be, azonban a méretei miatt sokan már most elkezdtek aggódni. A holland kormány például kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy

nem világos, ilyen mennyiségű szén-dioxid milyen hatással lenne a mélytengeri vízrétegekre.

A projekt ugyanakkor üzleti lehetőségeket is teremt, mivel az EU már meghirdette a jelentkezéseket a fejlesztési munkákra, vagyis hamarosan megnyílik az út a cégek előtt, hogy beszálljanak a hálózat kiépítésébe.

Rotterdamban indulna a nagy tárolóprojekt Forrás: AFP/Lex Van Lieshout

Az elsődleges terv egy szén-dioxid-hálózat kiépítése Rotterdam kikötőjében 2026-ra, majd a következő négy évben kapcsolnák be a projektbe Antwerpent és Gentet. Ezt követően azonban nem állna meg a munka, a terv ugyanis az, hogy 2030 után a kezdeti 10 millió tonnán felül raktározzon a hálózat szén-dioxidot.

A méretek felméréséhez azt kell tekintetbe venni, hogy

ezek a kikötők évente összesen több mint 60 millió szén-dioxid kibocsátásáért felelnek.

Összevetésképpen, az Egyesült Királyság tavalyi nettó kibocsátása 364 millió tonna volt.

Az egész kezdeményezés egyébként beleillik a térség kibocsátáscsökkentő elképzeléseibe is. A holland kormány például azt célozta meg, hogy 2030-ra 49 százalékkal fogja vissza a szén-dioxid-kibocsátását.

Korábban is volt példa hasonló európai projektekre, azonban változó sikerrel. Világszerte az első ilyen szén-dioxid-tároló hálózatot Norvégiában hozták létre 1999-ben, ahol évente közel 1 millió tonnát pumpálnak a tenger alá. Ezt követően az Európai Bizottság 2009-ben elkezdett finanszírozni hat próbaprojektet, és akkor az volt a terv, hogy 2015-re már 12 hálózat keretében valósul meg a tárolás. A költségek azonban túl magasnak bizonyultak, és végül egyetlen projekt sem valósult meg.

Globálisan mindösszesen 30 millió tonna szén-dioxidot tárolnak hasonló módszerrel, és ennek 70 százalékát Észak-Amerika adja.

A legnagyobb ilyen kezdeményezés a Petra Nova projekt volt az amerikai Texas államban, melyet 2017-ben indítottak be, és egy helyi szénerőműhöz kötődött. A hálózat évi 1,4 millió tonnás kapacitással indult be, ami 350 ezer autó kibocsátásának felel meg.