Dél-Korea a világ egyik legfejlettebb gazdasága, különösen a technológiai innovációt és a termelékenységet illetően. A gazdaság működésének alapját továbbra is főként a nagy, családok kezében lévő konglomerátumok jelentik, melyek közül több nemzetközi jelentőségű vállalatbirodalommá fejlődött az évtizedek során. A látszólag irigylésre méltó gazdasági teljesítményre azonban árnyék vetül a merev, katonás, nemegyszer aránytalanul szigorú, a munkavállalók sérelmére elkövetett vezetői túlkapásokat megengedő munkakultúra miatt.
Gabjil – angolszász átirata annak a sajátos dél-koreai kifejezésnek, amely a hatalommal, vagy a társadalmi státusszal való visszaélés jelenségére utal. Vagyis, amikor valaki, aki valamilyen formában fölötte áll más személyeknek – tipikusan ilyen a munkahelyi hierarchiák esete –, és arrogánsan, megalázóan, verbális vagy akár fizikai bántalmazóként lép fel velük szemben. A gabjil pedig magába foglalja azt is, hogy az a munkavállaló, aki ennek tanúja,
néma kell hogy maradjon, fejét félre kell fordítania, azaz: nem emelheti fel szavát a zaklatásnak és megalázásnak kitett dolgozótársa érdekében.
A helyzet fonákságát pedig az mutatja, hogy ha a munkavállaló kifogással vagy ellenszegüléssel él a főnöki terror ellen, igen jó eséllyel el is veszti állását.
A dél-koreai munkakultúra ugyanis nem tűri el az ellentmondást, még akkor sem, ha a dolgozót a felettes vagy épp a vállalat felsővezetője, esetleg tulajdonosa vállalhatatlan és megalázó helyzetbe akarja kényszeríteni.
Ilyenből pedig a források szerint akad bőven.
Szóbeli bántalmazások, ütlegelések, erotikus táncra kényszerítés, vagy épp a vezető gyerekei részére a házi feladatok megírása: csak néhány azok közül a túlkapások közül, amelyek dél-koreai, az ügyekkel foglalkozó civil szervezetek szerint az ottani vezetők, cégtulajdonosok számlájára írhatók. De kiderült olyan is, amikor olimpiai sportolónőket zaklattak felkészítőik és edzőik.
Az egyik legismertebb, a világot bejárt eset 2014-ben történt, amikor a Korean Air légitársaságtól azért rúgtak ki légiutas-kísérőket, mert porcelántányér helyett zacskóban szolgálták fel a mogyorót az egyik járaton. Pechükre a gépen utazott az ügyvezető egyik lánya, maga is a cég egyik részlegének vezetője, aki annyira feldühödött, hogy visszafordította az éppen felszállt gépet, hogy leszállíthassa arról a vétkes utaskísérőket. Állítólag arra is kényszerítette őket, hogy térden állva kérjenek bocsánatot tőle. A kirúgott munkavállalók végül megnyerték az általuk indított pert, több millió forintnak megfelelő kártérítést kaptak, az őket meghurcoló vezető pedig nyilvánosan kért tőlük bocsánatot, és lemondott a családi vállalatbirodalomban betöltött minden pozíciójáról.
A munkahelyi zaklatásokban és bántalmazásokban gyakran közös, sajátos vonás – állítja egy ottani civil szervezet –, hogy az agresszív magatartás áldozataivá válókat munkáltatójuk – nemegyszer szintén megalázó módon – általában még el is bocsátja.
Ennek a gyakorlatnak jelent most meg munkajogi szankcionálása, minek értelmében akár 30 millió wonnal (kb. 7 millió forint), vagy akár 3 év börtönbüntetéssel is sújtható az a cégtulajdonos, aki tisztességtelen módon válik meg munkahelyi megaláztatás áldozatául esett dolgozójától.
Az új szabályozásnak azért van különös jelentősége, mert a dél-koreai családi tulajdonú vállalatoknál sokszor automatikusan kerülnek vezető pozícióba családtagok, és a munkakultúra hagyományai miatt, szavuk és akaratuk ettől kezdődően szinte megkérdőjelezhetetlenné válik.
Egy friss kormányzati jelentés szerint Dél-Koreában a munkavállalók kétharmada szenved el valamilyen zaklatást a munkahelyén, és 80 százalékuk válik ilyennek tanújává.
A gabjil jelensége a vizsgálatok szerint minden gazdasági szektorban jelen van, a K-popnak hívott dél-koreai könnyűzenében és szórakoztatóiparban, az egészségügyben és a tudományos szférában is.
A jelenség elleni küzdelmet nehezíti az is, hogy az áldozatok nem szívesen beszélnek arról, hiszen a növekvő munkanélküliség mellett gyengülő szociális háló jellemzi a dél-koreai helyzetet, a kulturális beidegződésekből fakadóban pedig alapvető társadalmi elvárás a kenyérkereső foglalkozás megléte.
Michael Hurt, a Szöuli Egyetem szociológusa szerint a jelenség mögött a háborús időkből, a régi japán birodalmi megszállás idejéből örökölt struktúrák és szemléletmódok állnak, amiket később a dél-koreai vezetők sajátosan adoptáltak a munkahelyi kultúrákba. Szerinte a gabjil a munkahelyi hatalmi struktúrában állandó eszköz arra, hogy valaki saját magának és mások számára is demonstrálja társadalmi értékét, fontosságát.
Civil szervezetek üdvözölték a most elfogadott törvénymódosítást. Ugyanakkor azt közölték: még hosszú utat kell megtenni addig, amíg valóban bűncselekményként szankcionálják magát a munkahelyi bántalmazást, mint tettet, és nem csak azokat a személyeket büntetik, akik megtorolják a munkahelyi bánásmód áldozatain azt, hogy beszélni mertek a velük történtekről.