Alaposan meglepte a szakmai közvéleményt az OTP Bank 2019. május 21-i bejelentése, mely szerint a Mastercarddal közösen elindította az Apple Pay fizetési rendszerét hazánkban.
A bejelentés azért volt meglepő, mert a mai értelemben vett mobiltelefonos fizetés már 2012 óta mozgolódik Magyarországon, 2014 óta pedig nyilvánosan is létezik, de 2019. május 21-ig mégis csak a Google Android rendszerein volt elérhető mindez.
Az iPhone-ok gyártója, az Apple ugyanis nem tette lehetővé harmadik fél számára, hogy a készülékben található NFC áramkörökhöz hozzáférjen.
Az érintéses mobilfizetés hajnalán az Android és az iOS rendszerű telefonokon kívül még Windows rendszerű okostelefonok is a piacon voltak, de ezekre végül nem történt semmilyen, az érintéses fizetéssel összefüggő hazai fejlesztés.
Azonban az androidos fejlesztések útja sem volt egy sétagalopp. Sok év alatt jutottunk el odáig, hogy ma már hat piaci érintéses mobilfizetési szereplőről beszélhetünk, pedig a magyar mobiltárca a világ tíz legígéretesebb mobilfizetési megoldása között szerepelt még 2014-ben, éppen azért, mert a hazai mobilszolgáltatók mindegyike beszállt az összefogásba. A technológia fejlődésének eredményeképpen azonban kikerült a gyeplő a mobilszolgáltatók kezéből, és a bankok vették át a mobilfejlesztések feletti irányítást. A hat hazai szereplő közül öt, a Budapest Bank, az Erste Bank, a GRÁNIT Bank, a K&H Bank és az MKB Bank csak az általuk kibocsátott kártyákkal rendelkező ügyfeleket engedi regisztrálni a mobilapplikációba, míg az OTP Bank egy szellemes megoldást talált ki, amely megjelenésekor a világon is csaknem egyedülálló volt: egy közbülső, saját kibocsátású virtuális bankkártyát használ a mobiltelefonos fizetések során, mely viszont bármely bank bankkártyájával feltölthető. Így közvetve az OTP érintéses mobilfizetési megoldását olyan hazai bankkártyás ügyfelek is használhatják, akik számára bankjuk nem nyújt mobilfizetési megoldást.
Ha az androidos fejlesztésre azt mondjuk, hogy lassan haladt, akkor az Apple Pay-re, vagyis az Apple által gyártott, iOS rendszerű okostelefonokra vonatkozóan ez hatványozottan igaz. Évekig az volt a nézet a hazai szakmai berkekben, hogy az Apple a Google-tól eltérő üzleti modellje miatt a fizetési tranzakciókat nem fogja kiengedni a kezéből, vagyis vele kell megállapodni ahhoz, hogy a szolgáltatás bevezethető legyen hazánkban. Az Apple viszont minden országot egy-egy piacként kezelt, és Magyarország a kis lélekszáma miatt sokáig nem tűnt vonzónak a technológiai óriás számára ahhoz, hogy megnyissa az Apple Pay útját Magyarországon is.
Lehetett ugyan használni az Apple Pay-t Magyarországon, de csak olyan külföldi bankkártyát lehetett bele regisztrálni, amelynek kibocsátója már megállapodott az Apple-lel.
Ez pedig a legtöbb magyar ügyfél számára nem volt érdemi lehetőség.
Az első hír az Apple Pay magyarországi bevezetéséről 2018 őszén érkezett, amikor az egyik hazai pénzügyi szaklap felfedte, hogy a CIB Bank hamarosan (2019-ben) elindíthatja az Apple Pay-t Magyarországon.
Az OTP Bank idei tavaszi bejelentése viszont megtörte az addigi csendet, azóta a szolgáltatás gyorsan elindult az Erste Banknál (július 2.) és vele egy napon a GRÁNIT Bank is bevezette az Apple Pay fizetési megoldását a hazai ügyfelek számára.
Mindez azt jelenti, hogy az Apple Pay gyorsan behozta ötéves lemaradását az Android rendszerű fizetési megoldásokhoz képest,
hiszen a hat piaci szereplőből háromnál pár hónap alatt elérhető lett ez a szolgáltatás.
Az Origo körkérdést intézett a legnagyobb hazai bankokhoz, hogy mikor tervezik bevezetni az Apple Pay-t, és a válaszokból úgy tűnik, hogy az Apple Pay hamarosan teljesen felzárkózik az androidos választék mellé.
Mi az az Apple Pay?
Az Apple Pay egy olyan fizetési megoldás, amelynek során az ügyfél a meglévő fizikai bankkártyájának egy digitális példányát regisztrálja az Iphone márkájú, NFC-s fizetésre alkalmas mobiltelefonjába (vagy egyéb eszközébe), mellyel aztán a mobiltelefon érintésével fizethet. A mobiltelefonban ugyanolyan szabványú NFC áramkörök vannak, mint a bankkártyában, így a mobiltelefonnal ugyanúgy lehet érintéssel fizetni az összes érintéses bankkártya elfogadóhelyen, mint a fizikai bankkártyával. Bár ugyanahhoz a bankszámlához kapcsolódik, a mobiltelefonba digitalizált bankkártya mégis egy független bankkártyát jelent a fizikai kártyától, így a kettő párhuzamosan, egymástól függetlenül is használható. A mobiltelefonba digitalizált bankkártya azonban csak érintéses tranzakcióra és csak vásárlásra használható, készpénzfelvételre nem.A bankok Origónak adott válaszai alapján
a K&H Bank még az idén, 2019 utolsó negyedévétől fogja bevezetni az Apple Pay szolgáltatást, a Budapest Bank pedig 2020 elején.
A K&H Bank válaszában hozzátette, 2017 novembere óta, az elsők közt biztosítják ügyfeleik számára az okostelefonos fizetést Android operációs rendszerű mobilkészülékeken. (Ebben a SIM független, a bankkártya digtalizálásán alapuló és a kártyaadatokat felhőben tároló új technológiában mobilfizetést legelőször - nem csak Magyarországon, hanem egész Európában - a GRÁNIT Bank vezetett be, 2016 őszén.) Azóta a mobiltárcás költések összege a K&H Banknál május végéig meghaladta az 5 milliárd forintot, és az aktív mobiltárcás ügyfelek a kártyás vásárlásaik több mint 30 százalékát az okostelefonjukkal fizették. A KBC Csoporton belül az Apple Pay Írországban már elérhető, így a K&H az ő tapasztalataikra is támaszkodhat ezen innovatív fizetési megoldás bevezetése során.
A CIB Bank nem jelölt meg határidőt, csupán annyit közölt,
hamarosan elérhetővé válik a CIB Bank-os bankkártyával rendelkező ügyfelek számára is az Apple Pay,
miután a hitelintézet kiemelt célja a digitális átállás megvalósítása.
A Takarék Csoport annyit válaszolt az Origo kérdésére, hogy folyamatosan dolgozik a fizetési rendszerei megújításán, így a mobiltelefonos fizetés bevezetése is a fókuszukban van. Az MKB Bank válasza szerint pedig jelenleg vizsgálják az Apple Pay bevezetésének megvalósíthatóságát, ügyfélkörének fizetési és mobilhasználati szokásait.