View of the permanent headquarters of Asian Infrastructure Investment Bank (AIIB) under construction in Beijing, China, 26 December 2017.
The permanent headquarters of Asian Infrastructure Investment Bank (AIIB) was located in the north of Beijing, between the Olympic Forest Park and the iconic Bird's Nest Stadium, with construction expected to be completed by the end of 2019. The AIIB is a not-for-profit bank initiated by China and supported by a wide range of countries and regions. With authorized capital of 100 billion U.S. dollars, it aims to provide financing for infrastructure improvement in Asia.
Vágólapra másolva!
Miközben a kínai gazdaság növekedése 27 éve nem volt ilyen vérszegény, az ázsiai óriás egyre lendületesebben építi ki a gazdasági világhatalmát. A világgazdaság országai ugyanis növekvő mértékben függnek Kína teljesítményétől, míg Kína fokozatosan építi le a saját függőségét mindenki mástól.
A kínai GDP mindössze 6,2 százalékkal bővült az idei második negyedévben, ami a leglassabb ütemnek számít az elmúlt 27 évben – írja a Reuters. A lassulás hátterében elsősorban az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktusból adódó hazai és nemzetközi keresletcsökkenések állnak.
Befékezett a növekedés
A hétfői adat elmaradt tehát az első negyedéves 6,4 százalékos növekedéstől, aminek következtében
egyre több elemző véli úgy, hogy Peking a közeljövőben további gazdaságélénkítő intézkedéseket léptet majd életbe.
Az 1992 óta nem látott gyenge szám egyébként megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Kína növekedése az idei második félévben 6-6,1 százalékig lassulhat, ami az alsó határán lenne a kormány által 2019-re kitűzött 6-6,5 százalékos növekedési tartománynak – mondta Nie Wen, a Hwabao Trust közgazdásza.
Közel 30 éve nem volt ilyen lassú a kínai gazdasági növekedés Forrás: Imaginechina/Wang gang
Ennél kedvezőbb adatok jöttek ki azonban az ipari termelés és a kiskereskedelem oldaláról. Előbbi növekedése 6,3 százalékos volt (éves alapon) júniusban, ami az elmúlt négy hónap legerősebb számát jelentette – az elemzők mindössze 5,2 százalékos növekedést jósoltak.
A kiskereskedelmi forgalom 9,8 százalékkal bővült júniusban, amilyen gyors ütemre 2018 márciusa óta nem volt példa.
A Reuters elemzői konszenzusa mindössze 8,3 százalékos növekedés volt, miközben a kiskereskedelem egyik fő motorját az elmúlt hónapban az autóeladások 17,2 százalékos megugrása adta.
Épülő világhatalom
Mindeközben egy friss jelentés szerint a világgazdaság egyre nagyobb mértékben függ Kínától, fordítva azonban folyamatosan csökkenő függés tapasztalható.
A McKinsey júliusi elemzése szerint 2015 januárja és 2018 decembere között 16 negyedévből 11-ben a hazai fogyasztás több mint 60 százalékkal járult hozzá a kínai gazdasági növekedéshez.
Noha az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktus kapcsán az elemzők többsége azt vetítette előre, hogy a kínai gazdaság nagyobb sérülést szenvedhet el, mint az amerikai, a McKinsey kutatása szerint ez rendszerszinten nem biztos, hogy igaz. Az adatok alapján ugyanis Kína gazdasága egyre kevésbé függ a külkereskedelemtől. Tavaly pedig a nettó külkereskedelmi mérleg (a teljes exportmennyiség mínusz a teljes importmennyiség) hozzájárulása a növekedéshez például már negatív volt.
Egyre inkább a belső fogyasztás hajtja a kínai gazdaságot Forrás: Imaginechina/Meng zhongde
A teljes képből az látszik tehát, hogy Kína egy hatalmas, de egyre inkább diverzifikált gazdaságot épít, csökkentve ezzel a nemzetközi függőségét. Ezzel együtt a világ egésze és Kína elsősorban a külkereskedelmen, a tőkeáramláson, valamint a technológián keresztül tart fenn szoros kapcsolatot. Az egyre erősödő hazai fogyasztás azonban már azt jelenti, hogy a kínai feldolgozóipari cégek több terméket adnak el a belső piacon, mint külföldön.
Ennek eredményeként Kína exportja 2017-ben a teljes gazdasági kibocsátás csupán 9 százalékát adta, ami hatalmas csökkenés a 2007-ben mért 17 százalékhoz képest.
Mindez azt is jelenti a McKinsey szerint, hogy a világ második legnagyobb gazdasága még mindig igen zártnak mondható más fejlett gazdaságokhoz képest.
Globális függőség
A függési viszony fordítva azonban nem csökken, hanem egyre nő. A világgazdaság országai tehát egyre nagyobb mértékben építenek a kínai gazdaság teljesítményére és kibocsátására. A McKinsey három országcsoportot jelölt meg, amelynél növekvő függés tapasztalható.
Szép lassan egyre több ország vált függővé Kínától Forrás: Jason Li/EyePress
Az első csoportban olyan ázsiai országok vannak, amelyek nagyban építenek Kínára a globális ellátási láncban. Ide tartozik például Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia, a Fülöp-szigetek, valamint Vietnám. A második csoportot a természeti erőforrásokban gazdag országok jelentik, például Ausztrália, Chile, Costa Rica, Ghána, valamint Dél-Afrika – ezek mindegyike exportál termékeket Kínába.
Végül a harmadik csoportban olyan feltörekvő piacok vannak, amelyek igen erősen építenek a kínai beruházásokra. Itt a jelentés olyan fontosabb országokat említ, mint Egyiptom vagy Pakisztán. Az elemzés következtetése szerint mindez arra utal, hogy a világgazdaságban egyre több szereplő van kitéve sérülékenységnek abban az esetben, ha a globális szereplők és Kína viszonya megváltozik – például egy kereskedelmi konfliktus eszkalálódása esetén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
