A munkaerőhiány a munkaadók egyik legégetőbb problémájává vált napjainkra. Az Origo is rendszeresen beszámol a munkaerőhiánnyal kapcsolatos hírekről, köztük egy korábbi kutatásban arról számoltak be a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k), hogy
20 százalékuk jelentős, 35 százalékuk pedig kis mértékű munkaerőhiánnyal küzd.
A KSH munkaerőpiaci jelentése is alátámasztja ezt. E szerint a munkaerőpiacon komolyabb volumenű kielégítetlen munkaerő-keresletről 2016 második felétől lehet beszélni. A betöltésre váró álláshelyek száma az azóta eltelt időszakban folyamatosan emelkedett. 2018 I. negyedévében 79,4 ezer üres, vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek a munkáltatók, ez a szám a II. negyedévben 83,6 ezerre, a III. negyedévben 87,7 ezerre emelkedett, majd a IV. negyedévben az előző negyedévihez képest 4,3 ezerrel csökkent. Ez utóbbi azonban így is 10 ezerrel meghaladta az előző év azonos időszakában betöltésre váró álláshelyek számát. A IV. negyedévben az uniós definíció szerinti üres álláshelyek száma 83,3 ezer volt, közel duplája a 2015 azonos negyedévinek, ebből a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató munkáltatóinál 60,3 ezer betöltetlen állás volt, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az összes álláshelyhez viszonyítva a legtöbb üres állást az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban jelentették, ahol az összes álláshely 5,6 százaléka várt betöltésre.
A meghirdetett közel 10 ezer állás több mint fele szakképzettséget nem igénylő, olyan egyszerű foglalkozásra szólt, amelyekre jellemzően az ebbe a nemzetgazdasági ágba sorolt munkaerő-kölcsönző cégek kerestek dolgozókat megbízóik részére.
Noha a kkv-k jelentős része családi vállalkozás, ahol enyhébb a munkaerőhiány, illetve a munkaerőhiány eltérően oszlik el az egyes régiók és az egyes iparágak között, azt azonban mára biztosan kijelenthetjük, hogy a munkaerőhiány általános problémává, a hazai termelés gátjává vált.
Sokszor hallani olyan megoldásról, hogy a munkaerőhiányt automatizációval is ki lehet váltani. Az automatizáció azonban nem csodaszer, mert három hátránya biztosan van: egyrészt nem alkalmazható mindenhol, másrészt jelentős beruházásigénye van, harmadrészt pedig a hatása nem azonnali.
A belföldi munkaerőhiányra automatizációt, digitalizációt választó vállalkozások azonban számolhatnak még egy megoldással, mely a fenti három hátránnyal nem rendelkezik, ez pedig
a külföldi munkaerő alkalmazása.
A külföldi munkaerő megtalálása azonban nem egyszerű feladat, ebben azonban segíthet egy olyan munkaerő-kölcsönző cég, amely már nagy tapasztalattal rendelkezik ezen a téren.
A határon túlról főként Ukrajnából, Romániából és Szerbiából érkeznek munkavállalók, a visszajelzések alapján az ukrán munkavállalókat kifejezetten szeretik foglalkoztatni, a magyar munkaerőpiacon, de mivel Nyugat-Európa is munkaerőhiánnyal küzd, ezért nagy a verseny értük
– nyilatkozta Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezető igazgatója, aki szerint Mongóliából is van már érdeklődés a magyar piac iránt.
A külföldi munkavállalók felkutatása azonban speciális szaktudást igényel, mert ismerni kell az adott ország kultúráját, az ott élő potenciális munkavállalók igényeit, továbbá azokat a módszereket és eszközöket, amelyet a toborzásuk igényel.
A határon túli toborzás lehetősége munkaerő-kölcsönző cégen keresztül ma már szinte minden nagyvállalat számára könnyen elérhető és
sok esetben a tapasztalt szolgáltatók minden ezzel kapcsolatos feladatot átvállalnak, tehát a teljes adminisztrációt, a bérszámfejtést, a TB ügyintézést, a szállásoltatást és az utaztatást is.
Az alapszolgáltatások mellett a munkaerő-kölcsönző cég olyan különszolgáltatásokat is biztosíthat, mint például a Bevándorlási Hivatalban történő teljes körű ügyintézés, a magyar adószám és TAJ szám igénylése, vagy a vízum átvételében való segítségnyújtás. A tapasztalatok szerint a külföldi munkaerőt a munkaerő-kölcsönző céggel együttműködve minden előírást betartva gyorsan be lehet állítani dolgozni.
A Work Force tapasztalatai szerint azok a foglalkoztatók, akik felismerték a megtartás fontosságát kiemelt figyelmet fordítanak a határon túli munkavállalók integrációjára, hiszen közös érdek a jól sikerült beillesztési program, így például az új munkatársaknak különböző céges szervezésű programon célszerű részt venniük, ahol megismerhetik a csapatot és a céges kultúrát is. A külföldi és magyar munkavállalók azonos körülmények között és feltételek mellett dolgoznak, így mindenki számára ugyanazok a lehetőségek biztosítottak.
A külföldi munkaerő alkalmazása ma már egyre általánosabbnak tekinthető, és éppúgy érinti a magasabb iskolai végzettségű, korábban szellemi pozíciókban tevékenykedő munkavállalókat, mint a fizikai munkásokat. A KSH által megfigyelt körben, vagyis a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentősebb nonprofit szervezeteknél 2018-ban a foglalkoztatottak közül 40 ezer külföldi állampolgár volt, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A külföldi munkavállalók negyedét a feldolgozóipar foglalkoztatta, de viszonylag sokan voltak a közismerten létszámhiánnyal küzdő építőiparban és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban is.
A szakértő cég tapasztalatai azt mutatják, hogy
a külföldi munkavállalók általában motivált, munkaszerető, szorgalmas, lelkes emberek, akik hosszútávú munkavégzésre készülnek hazánkban.
További előny a potenciális munkaerő mennyisége, ugyanis egy-egy munkaerő kölcsönzésnél akár több száz potenciális munkavállalóval is számolhatnak a cégek.
A cikk megjelenését a Work Force Kft. támogatta.