Mint kiderült, a magyarok közel kétharmada – legalább néhány évente – szokott külföldre utazni, ezen belül
31 százalék minden évben megfordul szabadidős céllal egy másik országban.
Sokan vannak azok is, akik néhány évente jutnak el általában párnapos külföldi utazásra – minden negyedik megkérdezett mondta el ezt magáról. A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy jelentős azok száma is, akik évente többször is átlépik az országhatárt. A megkérdezettek 27 százaléka jelezte, hogy évente egy-két alkalommal, vagy akár többször is elutazik turistaként egy másik országba.
Az utazásokból sokat időzítenek a nyári hónapokra:
a megkérdezettek 42 százaléka tervez idén a meleg évszakokban külföldi nyaralást.
Körükben változatlanul a legnépszerűbb úti cél Horvátország 27 százalékkal, de további 30 százalék szintén valamelyik tengerrel rendelkező mediterrán országba, pl. Olaszországba (12 százalék) vagy Görögországba (8 százalék) tart. Ausztria is változatlanul népszerű, a magyarok 15 százaléka utazik ide, ugyanakkor minden ötödik honfitársunk még nem döntötte el június elején, merre veszi az irányt.
A kutatásból kiderült, a magyarok takarékosan utaznak:
61 százalékuk a külföldi utazásukra szánt éves keretösszeget igyekszik személyenként 100 ezer forint alatt tartani.
Közel 20 százalékuk 100 és 300 ezer forint közötti összeget szán évente külföldi kikapcsolódásra, e fölötti összeget már jóval kevesebben (8 százalék) adnak ki az év során, és érdekesség, hogy a turisták mindössze 3 százaléka költ évente félmillió forint fölött.
A KSH jelentése szerint 2018-ban a magyar turisták átlagosan 5,6 napot töltöttek külföldön, és a tavalyi év számai szerint átlagosan 16 900 forintot költöttek el naponta.
A kutatás eredményei szerint a magyar turisták 58 százaléka utazik jellemzően biztosítással, amikor külföldre megy, igaz, harmaduk valamilyen bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítással, melynek fedezete nem minden esetben elegendő. Mindössze az utazók 17 százaléka mondta azt, hogy mindig, minden körülmények között köt külön utasbiztosítást, míg a válaszadók 14 százaléka például csak hosszabb, távolabbi út esetén teszi ezt meg.
„A kutatás eredményeiből kitűnt, hogy a válaszadók közel 20 százaléka külföldi utazásnál egy kapcsolódó, például egy bankkártyához járó biztosításra hagyatkozik.
Tudnunk kell, hogy a bankkártyákhoz kapcsolt utasbiztosítások gyakran nem nyújtanak elegendően magas kártérítési fedezet, ahogy sok esetben az európai egészségbiztosítási kártya (EKK) sem elegendő
– hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója a kutatás kapcsán.