Kiszámolták, mennyibe kerül, míg végre ember léphet a Marsra

Egy csapat NASA-tudós azon dolgozik, hogy chili paprika magját juttassa el a nemzetközi űrállomásra, hogy ott megkezdjék a növény termesztését. Ez egy fontos lépés lenne a Marshoz vezető úton, hiszen az egyik legnagyobb kihívást az asztronauták élelmezése jelenti.

A chili paprika lehet az első űrben termesztett zöldség. Ennek azért is van nagy jelentősége, mert a Mars-utazáshoz kulcsfontosságú, hogy megtalálják azokat a zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeket a világűrben is lehet termeszteni.

Jacob Torres, a NASA egyik tudósa szerint a legrövidebb út is két évig tartana a Marsra. A hagyományosan csomagolt élelmiszerek viszont nem biztosítanának elég tápanyagot és vitamint egy ilyen hosszú útra.

De ha sikerülne megtalálni a módját, hogy miként lehetne az űrhajón zöldséget termeszteni, akkor biztosítva lenne a legénység vitamin- és táplálékforrása is.

Mielőtt a NASA embereket küldene a Marsra, azelőtt mindenképpen megoldást kell találni a friss táplálék előállítására az űrben.

Mars-bázis 1 Kínában Forrás: AFP/Wang Zhao

Több kihívás is hátráltatja a zöldségtermesztést a világűrben, hiszen olyan zöldségekre van szükség, amelyek képesek magas szén-dioxid-tartalmú környezetet is túlélni, valamint mesterségesen beporozhatók. A tudósok rájöttek, hogy a chili paprika mindkettőre képes, így ez az ideális jelölt a próbára.

A chili paprika amellett, hogy rideg környezetben is képes túlélni, nagyon sok vitamint tartalmaz, és igen egészséges tápláléknak számít.

A NASA azt reméli, hogy később más zöldségeket is képesek lesznek az űrben termeszteni. Többek között már próbálkoztak háromféle salátával is.

A harmincas évek végére megvalósulhat korunk nagy utazása

A NASA kérésére a Science and Technology Policy Institute (STPI) egy független elemzést készített arról, hogy mikorra várható az első emberi expedíció a Marsra. A jelentés szerint semmi esély nincs arra, hogy 2033-ra ember lépjen a vörös bolygó felszínére, azonban a 30-as évek végére már ez elképzelhető.

Illusztráció Forrás: Mars One

A jelentés azt is kiemeli, hogy egy 2033-as Mars-expedíció indításához elengedhetetlen, hogy minden létfontosságú technológiát leteszteljenek 2022-ig, erre pedig nincs sok esély. Az STPI szerint 2037-re lenne meg mind a pénzügyi, mint a technológiai háttér ahhoz, hogy elindítsák az utazást.

A küldetés nagyon költséges, ami kellő magyarázatot ad arra is, hogy miért nem sietnek az újabb holdra szállással, amely mellesleg 2024-ben esedékes.

A tanulmány szerint a Mars-expedíció összesen 120,6 milliárd dollárba kerülne, eddig pedig 33,7 milliárdot költöttek a projekt megvalósítására.

Az űrhajó kialakítása és tesztelése is sok időt és pénzt emészt fel, durva becslések szerint 29,2 milliárd dollárba kerülhet a tervezés, fejlesztés és kivitelezés. A Mars-expedíció azonban egy nagyobb űrprojekt része, amelyre összesen 217 milliárd dollárt terveznek költeni 2037-ig. Ebbe beletartozik több holdra szállás is, valamint a Mars felszínén kialakítandó tábor a további expedíciók számára.

Illusztráció Forrás: AFP/Wang Zhao

Ha a pénzügyi, kommunikációs és élelmezési gondok el is hárulnak, akkor is meg kell találni a megoldást az űrsugárzás kezelésére, amely életveszélyes lehet a legénység számára, főleg egy ilyen hosszú úton. A sugárzási szint 700-szor több lesz, mint amennyi a Földön hat az emberekre.

Marco Durante fizikus szerint egy nap az űrben annyi sugárzásnak felel meg, mint amennyi egy teljes év alatt ér bennünket a Földön.

A NASA nemrég egy 48 oldalas tanulmányt közzé tett arról, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek az asztronautákra. Ennek a listának az élén is az élelmezés áll, mert jelenleg csak másfél évre elegendő élelmiszert és vizet tudnak biztosítani, ám ennek a duplájára lenne szükség. Azt sem lehet tudni, hogy az űrben tapasztalt, hosszú távú sugárzás milyen hatással lesz az élelmiszerekre és azok tápanyagtartalmára.

A 48 oldalas dokumentum szerint a NASA komoly nehézségekkel néz szembe, mert eddig meglehetősen optimistán ítélték meg egy ilyen utazásnak a legénységre jelentett kockázatát. Azoknak, akik részt vesznek majd az expedícióban, azzal kell számolniuk, hogy sokkal nagyobb veszélynek lesznek kitéve, mint a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra készülő társaik.