A tíz legfontosabb tudnivaló lakásbérlőknek és bérbeadóknak

A bérbeadók közül az elmúlt két évben egyre többen fordultak közjegyzőhöz, hogy előttük kössék meg a lakásbérleti szerződést a bérlőkkel. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) egy közleményt adott ki arról, hogy milyen tudnivalókat tart a legfontosabbnak a lakásbérlők számára a szerződések megkötése során.

A lakásbérleti szerződések tíz legfontosabb tudnivalója a MOKK szakemberei szerint az alábbi.

1. Nézze meg, mielőtt bérbe veszi!

A bérleményt mindig személyesen nézzük meg, és győződjünk meg annak állapotáról még a szerződéskötés előtt. Soha ne érjük be a hirdetésben látott képekkel!

Még akkor is megéri a fáradságot, ha a tőlünk kétszáz kilométerre tanuló gyerekünk részére keresünk lakást.

Ha ezt nem tesszük meg, könnyen előfordulhat, hogy csak az aláírás után szembesülünk azzal, hogy az ingatlan nem felel meg a leírtaknak. Utólag pedig már nem hivatkozhatunk arra, hogy túl magas a bérleti díj.

2. Csak írásban szerződjön!

Nem elég a szóbeli megállapodás vagy a kockás papírra írt szerződésféleség! Megfelelő szerződés nélkül nemcsak a bérlő, hanem a tulajdonos is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, például ha nem fizet, vagy nem hajlandó kiköltözni a bérlő az ingatlanból. Az adófizetés elkerülése érdekében sokan trükköznek ezzel, de valójában

többszörösen pórul járhat az, aki írásbeli szerződés nélkül, vagy a valós bérleti díjnál alacsonyabb összeget ír bele a szerződésbe.

Mindig írásban – a jogokat és kötelezettségeket pontosan, a valós helyzetnek megfelelően rögzítve – érdemes szerződni. Ez azért is fontos, mert a jogszabályok értelmében a lakásbérleti szerződés érvényesen csak írásban jöhet létre.

3. Ha biztosra akar menni, bízza a szerződést szakemberre!

A házilag gyártott szerződések sok visszaélésre és vitára adhatnak okot, hiszen a felek jellemzően nem ismerik részletekbe menően a lakástörvényt, és nincsenek tisztában a jogaikkal. Ha biztosra akarunk menni, akkor forduljunk ügyvédhez vagy közjegyzőhöz. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés – vagy a bérlő által közjegyzőnél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat – alapján ráadásul, ha a bérlő nem fizet vagy elmarad a közüzemi költségekkel, közvetlenül végrehajtható a lejárt követelés, behajtható a tartozás. Sőt akár végrehajtó segítségével kiköltöztethető a jogcím nélküli lakáshasználó. A jogszerű szerződés a bérlőt is védi, ugyanis a bérbeadó nem követelhet a rögzítettnél magasabb bérleti díjat tőle, illetve azt nem követelheti idő előtt, és nem rakhatja ki indokolatlanul a lakásból.

4. A szerződés időtartamát rögzíteni kell!

Fontos, hogy pontosan rögzítsük a bérleti szerződés időtartamát, és ne keverjük össze a határozott idejű szerződést a határozatlannal. Ennek elsősorban a szerződés megszűnése körében van jelentősége. Érdemes tudni ugyanakkor, hogy a határozott idejű szerződés később határozatlan idejűre módosítható. Ehhez azonban a szerződés lejártát követően mindenképpen szerződésmódosítás szükséges, a határozott idejű szerződés ingatlan esetében automatikusan nem alakul át határozatlanra.

5. A fizetés módját a szerződésből ne felejtse ki

A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles megfizetni. Ha nem rendelkezünk erről másképp, akkor a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. Érdemes a szerződésbe beleírni azt is, hogyan: készpénzben vagy átutalással egyenlíti-e ki a bérleti díjat.

Készpénzes fizetés esetén érdemes átvételi elismervényeket aláíratni a bérbeadóval az aktuális havi díjak kiegyenlítéséről minden hónapban.

Ha pedig bérbeadóként be szeretnénk biztosítani magunkat, legjobb, ha közjegyzőhöz fordulunk, ugyanis a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés vagy nyilatkozat esetén a díjfizetésre vonatkozó kötelezettségvállalások is közvetlenül végrehajthatóvá válnak: tehát ha a bérlő bérleti díjjal, rezsi- vagy közüzemi költségekkel tartozna, úgy ezek a tartozások gyorsan és hatékonyan behajthatók, nem kell évekig futni a pénzünk után.

A bérlő csak akkor mondhatja fel rendkívüli felmondással a lakásbérleti szerződést, ha a bérleménnyel kapcsolatban megtévesztette a bérbeadó, így például ha nincs használatbavételi engedélye, vagy beázik a lakás Forrás: --

6. A felmondási határidőket ne tévessze el!

A bérleti szerződést egyik fél sem mondhatja fel kénye-kedve szerint, a felmondásnak törvényben meghatározott feltételei vannak, ráadásul felmondani csak írásban lehet, a határidők betartásával. A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhatja fel, míg a határozott idejű szerződés csak abban az esetben szüntethető meg rendes felmondással, ha ennek lehetősége a szerződésben kifejezetten rögzítve van. Ha nincs rögzítve, akkor csak rendkívüli felmondás lehetséges valamelyik fél szerződésszegő magatartása miatt.

Rendkívüli felmondással például akkor élhet a bérbeadó, ha a bérlők magatartásukkal zavarják a többi lakót, rongálják a lakást, vagy nem fizetik a bérleti díjat,

a bérlő pedig akkor, ha a bérleménnyel kapcsolatban megtévesztette a bérbeadó (például nincs használatbavételi engedélye, lakhatatlan az ingatlan stb.).

7. Figyeljen a jogellenes kikötésekre!

Nem ritka, hogy az egymás közt írt bérleti szerződésekbe különböző jogellenes kikötések kerülnek, mert a bérbeadó szeretné minél jobban bebiztosítani magát minden eshetőségre. Fontos tudni azonban, hogy a bérleti szerződésbe sem írható bele bármi, így nem lehetnek benne olyan kikötések, amelyek elősegítik az önbíráskodást. Azt biztosan nem lehet például szerződésbe foglalni, hogy nem fizetés esetén a bérbeadó zárat cseréltet vagy elzáratja a közüzemi szolgáltatásokat, ezekre más, jogszerű megoldásokat kell keresni.

8. Írja bele, mit szabad és mit nem!

A későbbi viták elkerülése érdekében a kötelezettségek mellett azt is érdemes a szerződésbe pontosan beleírni, hogy milyen jogok illetik meg a lakáshasználót.

Tarthat-e például háziállatot, lakhat-e ideiglenesen/tartósan vele együtt más személy a lakásban vagy hogy lehet-e dohányozni az ingatlanban.

9. A kaució jogtalanul vissza nem tartható!

A gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy a bérbeadó a bérlőtől biztosíték (más néven kaució) adását követeli, amely a bérlőt terhelő bérleti díj, költség és esetleges károkozás fedezetét képezi. A kauciónak célja elsősorban arra szolgál, hogy fedezze például az esetlegesen meg nem fizetett bérleti díjat. A kaució összegét, valamint azt, hogy mire terjed ki, és mi lesz a sorsa a szerződés lejártakor, fontos írásban, még a beköltözés előtt rögzíteni. A kauciót a szerződésben meghatározottak szerint lehet felhasználni, attól eltérő okokból (például késedelmes bérleti díj fizetése miatti „kártérítés" okán) nem tartható vissza.

10. Készíttessen kiköltözési nyilatkozatot!

Ha szeretnénk elkerülni a bérbeadók rémálmát, hogy nem költözik ki a bérlő,

a közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozattal lehet kiküszöbölni.

Ebben az egyoldalú nyilatkozatban a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérleményt visszaszolgáltatja. Ellenkező esetben a közjegyzői okirat alapján hatósági intézkedéssel kiköltöztethető a lakásból. Azt azonban érdemes tudni, hogy november 15. és április 30. között kiköltöztetési moratórium van érvényben a lakóingatlanok esetében, ami bár nem teszi lehetetlenné, de megnehezítheti az ingatlan kiürítését.