Az elmúlt években hatalmas fellendülés volt a hazai idegenforgalomban.
Tavaly négymillió turista választotta Budapestet úticélul és egyre nagyobb teret nyer a vidéki turizmus is.
A fesztiválok, rendezvények önálló utazási motivációt jelentenek a kirándulók számára, de meghatározó elem még a főváros fürdőkultúrája, valamint a történelmi belváros, a bulinegyed és a Budai Várnegyed vonzereje is. A turizmus növekedésének köszönhetően egyre több szálloda épül az országban.
A jó lokáció még mindig életre szóló garancia és biztonság - amolyan "ziccer" egy befektető számára
- szögezi le Singer Ádám építész, a SingerDesign hotelekre szakosodott építésziroda tulajdonosa, akinek csapata jelenleg is több szállodaprojekten dolgozik. A szakember szerint egy szállodaberuházónak nem mindig a lokáció alapján kell döntenie. Nincs általános recept arra, hogy hol érdemes ma szállodaprojektbe kezdeni.
Én abban hiszek a szakmai tapasztalataim, sikereink és megfigyeléseim alapján, hogy bárhol lehet olyan egyedi élményszállodát csinálni, ami vonzóbb és több profitot termel, mint egy hagyományos 4-5 csillagos szálloda, kiemelkedőbb lokációval
- folytatja Singer Ádám. Nyilván ez olyan, mint a tőzsde: ott lehet nagyobbat nyerni, ahol nagyobb a kockázat. Szerinte sokkal izgalmasabb egy olyan újszerű, nem mindennapi hotelt létrehozni, amire büszke a tulajdonos, a tervező, a fejlesztő, az üzemeltető és a dolgozók. Ez a fajta buzgóság szüli a szuper hoteleket és a jó szolgáltatásokat, ami a vendégeket is meggyőzi.
A bővülő kereslet miatt egyre több szálloda nyílik Budapesten.
Mindinkább jellemző, hogy a kialakult verseny miatt néhány innovatívabb szereplő a hagyományos, korábban jól bevált módszerek helyett már máshonnan közelíti meg az új projekteket.
A SingerDesign-ban például úgy fogják fel a hotelt, mint egy terméket. A hagyományos product development terméket tervez, majd eladja marketinggel, ők éppen ezt akarják elkerülni. A terméket divatos nevén 'design thinking' módszerrel alkotják meg.
Ez azt jelenti leegyszerűsítve, hogy visszafelé gondolkodunk: először felmérjük a helyi potenciálokat, valamint azt, hogy mi lehet a valós igény
- fogalmaz az építész. Ebből szolgáltatásokat és élményeket fogalmaznak meg. Ez lesz az identitás, ami az eladás záloga. Ha ez megvan, az a cél, hogy minden részlet és élmény ezt sugallja. Hisznek abban, hogy mindez nagyban összefügg a profitabilitással, hiszen egy alapoktól kezdve brandelt termék lényege az érzelmi elköteleződés és nem a határhaszon-elméleti értékítélet a vevők részéről.
Leegyszerűsítve ez annyit jelent: amit megkívánok, arra többet is fizetek.
Singer Ádám szerint a szállodaipar változásait több tényező okozza, ennek egyik oka a rövidtávú lakáskiadás elszaporodása Budapesten, ami igen különös folyamatot indított el az iparágban. A szállodákra negatívan hatott a rövidtávú kiadás,
de elindított egy izgalmas tendenciát is, ami az élményszállodák és újfajta hostelek létrejöttét is segítette.
Támogatta azt a fajta turista-attitűdöt, hogy helyi embereknél akarjunk lakni, beszélni velük, náluk vacsorázni és megismerkedni a helyi életvitellel. A rövidtávú kiadás ma már iparosodott, de a lakáshotelek sora nem feltétlenül adja meg a vendégeknek ezt a pluszt.
A hotelek viszont nyitnak az új igényre, ezért 'hibrid szállodák' alakulnak ki, azaz hostelek, vagy hostel alapú hotelek. Az Y és Z generációs turista pedig pontosan ezt az élményt keresi, nem pedig a decens, szürke hotelszobákat.