Várhatóan csökken a halállomány, sokasodnak a ciklonok okozta károk, és 280 millió ember válik belső menekültté a tengerek vízszintjének emelkedése miatt – áll az Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek (IPCC) az óceánokról és a krioszféráról (a Földön található nagy tömegű hóról és jégmezőkről) szóló jelentésében, amelyet hivatalosan szeptember 25-én mutatnak be Monacóban.
A 900 oldalas dokumentum az ENSZ által nem egészen egy év alatt kiadott negyedik különjelentés.
Az előző – szintén figyelmeztető – jelentések az általános felmelegedés 1,5 Celsius-fokos szintre történő korlátozásával számoltak, és ennek a biológiai sokszínűségre, a földekre és az élelmezési világrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták.
A mostani jelentés szerint, amely létező tudományos adatok alapján kalkukál, és referenciának tekinthető, az óceánok vízszintemelkedésének következtében idővel világszerte 280 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására, ráadásul akkor, ha sikerül tartani azt a célkitűzést, hogy a klímaváltozás mértéke ne haladja meg az iparosodás előtti korszakhoz képest a 2 Celsius-fokot.
A ciklonok gyakoriságának előrelátható növekedése miatt számos, tengerparthoz közel fekvő nagyvárost, de kis szigetországokat is várhatóan 2050-tól évente ismétlődő árvizek sújtanak majd még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is.
A jelentés szerint az örök fagy birodalmának 30-99 százaléka 2100-ig kiolvad, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik.
Az északi félteke állandóan befagyott területeinek kiolvadása valóságos karbonbombát idéz elő, az így felszabaduló szén-dioxid és metán tovább gyorsítja a felmelegedést.
A jelenleg is megfigyelhető jelenségek következtében várhatóan folyamatosan csökken a halállomány, amelytől számos ember élelmezése függ. Az árvizek okozta károk akár a jelenlegi százszorosára, sőt 2100-ig az ezerszeresére is nőhetnek.
A gleccsereknek az éghajlatváltozás okozta olvadása először túl sok, majd kevés édesvizet ad - hívták fel a döntéshozók figyelmét a jelentésben, amelyet Monacóban az IPCC tagállamai is megvitatnak.
A jelentés szerint a tengerszint emelkedése a 22. században évente akár több centimétert is meghaladhat, azaz a jelenlegi mintegy százsorosa lehet.
Ben Strauss szerint ha 2100-ban a hőmérséklet emelkedése 2 Celsius-fokos lesz, megkezdődik a versenyfutás a tengerek szintjének emelkedésével.
A jelentést hivatalosan azután hozzák nyilvánosságra, hogy szeptember 23-án New Yorkban megtartják az éghajlatváltozásról António Guterres ENSZ-főtitkár által összehívott nemzetközi csúcsértekezletet.
Guterres nagyobb kötelezettségvállalásokat szeretne elérni az országoktól
a szén-dioxid-kibocsátás terén, amely a jelenlegi tempóban az évszázad végéig 2-3 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést eredményezne.
Szakértők attól tartanak, hogy Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India – az üvegházhatású gázok négy legnagyobb kibocsátója – olyan ígéretekkel érkezik, amelyek messze nem felelnek meg a kihívásoknak.
India ugyan gyors tempóban fejleszti a napenergiát, de továbbra is növeli a szénbányászatot.
Az EU karbonsemleges célt tűzött ki maga elé 2050-re, de a tagállamok ezt elszabotálják, Kína pedig, amely egymaga annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint az Egyesült Államok, az EU és India együttesen, elemzők szerint azért távolodik el a környezetvédelemmel és klímaváltozással kapcsolatos céloktól, mert tart a gazdasági növekedés lelassulásától és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborútól.