Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az orosz állami környezetvédelmi ügynökség vezetője, Szvetlana Radionova, helyszíni szemléje alapján hamar egyértelművé tette: ha nem történik azonnal valami, csak a csernobilival összevethető pusztulás vár a 2017-ben csőd miatt bezárt vegyianyag-előállító üzem környezetére. Az Uszolje-Szibirszkoje városánál épült gyárban klórt és hasonló anyagokat készítettek a bezárásáig, és az elhagyatott komplexum és környéke most tele van mérgező anyagokkal, olajjal töltött hordókkal.
A Newsweek idézi Radinovát, aki szerint a teljes, gyár körüli területet "környezeti katasztrófa" fenyegeti. A telephelyen felhalmozott olajhulladék azért fenyegető, mert félő, hogy bejut a közeli Angara-folyóba. Az irkutszki régió, ahol a folyó áthalad, mintegy 600 ezer ember otthona.
A szakértő azért aggódik, mert a telephelyen nagy mennyiségben látott olyan tartályokat, melyekről sem ő, sem más nem tudja megmondani, hogy pontosan mi van bennük - túl azon, hogy a tartályok nyomás alatt vannak, és minden bizonnyal mérgező, súlyosan szennyező anyagokkal vannak tele. Az ügynökség vezetője jelentett arról is, hogy nagy mennyiségben látott veszélyes, ártalmatlanítás előtti, higannyal szennyezett anyagot, ami azonnali beavatkozást igényelne.
"Senki sem tudja, pontosan mi van ott" - nyilatkozta Radinova az Izvesztyija című lapnak.
Minden valószínűség szerint a csődbe ment gyár korábbi tulajdonosai, felrúgva minden szabályt, sorsára hagyták a pusztuló üzemet a veszélyes anyagokkal együtt. A környezetvédelmi szakemberek szerint a gyár példája is azt mutatja, törvényi megerősítése kellene annak, hogy komoly büntetési tételekkel sújthassák a hasonló üzemek tulajdonosait, ha azok ilyen látványosan semmibe veszik a környezetvédelmi szabályokat, ezáltal komoly kockázatot teremtve működésükkel.
Az itteni nagy vegyi kombinát vezetése korábban éveken át a termelés fellendítését ígérte, ám az 2014 elejére teljesen megszűnt, és ahogy orosz nyelvű források arról beszámolnak, a hatóságok már évekkel a gyárbezárás előtt kérték az okozott higanyszennyezés felszámolását, hiába. A cég a hírek szerint tetemes pénzügyi adósságot hagyott hátra.
A környezetvédelmi ügynökség vezetője most emlékeztetett arra, hogy a csernobili katasztrófa után több tízezer embert kellett kitelepíteni a környékről, rengeteg élőjószág veszett oda, és
a környezet olyan súlyosan károsodott, hogy regenerációja azóta sem történt meg teljesen, noha még a felső talajrétegek átforgatásával is megpróbálták azt elősegíteni.
Uszolje-Szibirszkoje városa, ahol a gyár található, több ezer kilométerre fekszik Moszkvától, és Szibéria hatodik legnagyobb városa. Térsége globálisan is fontos környezeti értékkel és vadvilággal bír.
Ez sérülhet meg jelentősen vagy akár veszhet is oda, ha nem történik sürgősen valami a veszélyes anyagokkal.
A Szibéria "ökológiai Csernobiljával" fenyegető helyzet amellett, hogy mind az emberekre, mind az élővilágra komoly fenyegetést rejt magában, jelentős gazdasági és pénzügyi károkat is jelenthet. Máig sem ismert pontosan a csernobili katasztrófa utáni elhárítási és kárfelszámolási munkák pontos költsége.
Az viszont tudható, hogy a sérült blokkot lefedő új fémszarkofág építése önmagában 1,7 milliárd dollárba (kb. 490 milliárd forint) került.
A viharbiztos, közel 40 ezer tonnás felépítmény a világ legnagyobb fémszerkezete, és 100 évre véd a sugárzás ellen - Csernobil és környéke ugyanakkor még 20 ezer évig nem lesz alkalmas az állandó ottani életvitelre.
