Csúcsra járatják a fővárosi szálláshelyeket

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen publikált, január-június havi statisztikái alapján megrajzolható Budapest kereskedelmi szálláshelyeinek első féléves teljesítménye. Miközben az összes vendégforgalom érdemben nem nőtt, a szállodák bevételei továbbra is minden korábbi eredményt túlszárnyalnak. Az ázsiai vendégek egyre több időt töltenek Budapesten.

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ elemzése szerint júniusban a budapesti kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele meghaladta a 17,5 milliárd forintot (16,2 százalékos növekedés).

A külföldi vendégektől származó szállásdíj árbevétele ennél is nagyobb mértékben, 17,4 százalékkal nőtt, és meghaladta a 16 milliárd forintot,

ami nem függetleníthető attól, hogy június 13-16. között Budapesten rendezték az Európai Dialízis és Transzplantációs Társaság (ERA-EDTA) 9000 fős megakongresszusát.

A januártól júniusig terjedő időszakban a teljes bruttó szállásdíj árbevétele összességében elérte a 73,5 milliárd forintot. Ez 10,2 százalékos növekedésnek felel meg,

ami összességében hasonlít 2018. első félévi dinamikájához, de a külföldi és a belföldi forgalom között jelentős átrendeződések mentek végbe: míg a külföldi szállásdíj-bevételek rekordmértékben, 11,8 százalékkal nőttek a január-júniusi időszakban, addig a hazai vendégektől származó árbevétel-növekedés 2019-re gyakorlatilag „elolvadt" (-2,9 százalék): az olló ismét kinyílni látszik a külföldi piacok javára.

Némileg árnyalja a képet, hogy egyedül június hónapban a belföldi szállásdíj-bevételek 4,4 százalékkal nőttek, ami nagy részben köszönhető a rendkívül színes nyár eleji fesztiválkínálatnak, kiemelve a pünkösdi hosszú hétvége rendezvényeit, ami idén a júniusi forgalomnak kedvezett, és sok belföldi látogatót is vonzott, valamint a Budapesti Nyári Fesztivált a Margitszigeten és a Városmajorban.

A növekedési adatokat Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója is megerősítette a Távirati Irodának adott nyilatkozatában. A szakember szerint

az év első hat hónapjában 9,3 százalékos növekedést tapasztaltak az ágazatban, mely az év végére elérheti a 10 százalékot.

A bővülés 2010 óta folyamatos, 2016 óta évi 10 százalékos mértékű, mára elérte a GDP növekedési ütemének kétszeresét.

A KSH adatai szerint 2019. első 6 hónapjára vetítve a kereskedelmi szálláshelyek szobafoglaltsága meghaladta a 70 százalékot a fővárosban, miközben a férőhely-kapacitás kihasználtsága egyetlen szállodai kategóriában sem csúszott 50 százalék alá, sőt, a kategória nélküli egységekben és a gyógyszállodákban 7-8 százalékos növekedést mért a KSH. Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel (REVPAR) a teljes első félévben 18.571 forint (+ 8,5 százalék) volt Budapesten, és a 4 csillagos szállodák ezen belül is kiugróan magas (14,7 százalékos) növekedési rátát mutattak.

A statisztikai mérések történetében először fordult elő, hogy egy szoba bruttó átlagára már az első félévben meghaladta a 25 ezer forintot Budapest kereskedelmi szálláshelyein (26.404 forint, +8,5 százalék).

A vendégforgalmi adatok esetében az idei év első hónapjaiban beállt trendek folytatódtak tovább. Januártól júniusig 2.084.615 vendég 4.798.642 vendégéjszakát töltött el Budapest kereskedelmi szálláshelyein (a növekedés 1 százalékon belüli mindkét dimenzióban). Egyedül június hónapban 411.206 vendégtől 923.612 vendégéjszakát regisztráltak (+2,1 százalék mindkét dimenzióban), hozzátéve, hogy mindez kizárólag a külföldi vendégforgalomnak köszönhető.

Budapest TOP 10 küldő piaca a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái alapján (2019. január-június):

Forrás: Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ

A május után a június hónapot is az Egyesült Államok vezeti a vendégéjszakák számában (93.725), a budapesti szállásadók ennyi regisztrációt fogadtak a nyár első hónapjában, ezúttal is többet, mint a brit piacról. A júniusi vendégérkezések tekintetében is hasonló a kép: 41.154 amerikai vendégérkezés, szemben a 32 ezer brit (és a 28 ezer német) vendéggel, ami a tavaly májusi tengerentúli járatindítások (LOT, AA) növekvő sikerét, népszerűségét is mutatja.

Első félévi összesítésben az USA Budapest második legnagyobb piaca, Németországot megelőzve.

Június hónap kiemelkedő turisztikai eseménye volt a Shanghai-Budapest közvetlen légijárat megnyitása, amely már az elején a kínai vendégek hosszabb budapesti tartózkodását eredményezte.

A Hableány hajó tragédiája, viszont úgy tűnik, megtörte a koreai vendégforgalom bővülésének rendkívüli, az ázsiai piacon is kiemelkedő lendületét.

A katasztrófa utáni első hetekben a sajtó számos koreai foglalás visszamondásáról számolt be, de a Koreai Köztársaság még ezzel együtt is stabilan Budapest 10. legforgalmasabb külföldi küldő piaca, 25 százalék fölötti vendégéjszaka növekedéssel az első félév egészét tekintve. A jövőben is számítani lehet arra, hogy jelentősége meghatározó marad a piaci struktúrában, főleg, hogy a Koreai-félsziget felől most elsőként, 2019. szeptember 22-étől válik elérhetővé Budapest közvetlenül, a LOT Boeing 787 Dreamliner közvetlen járatával, hetente háromszor (hétfői, szerdai és szombati napokon) Szöul-Incshon repülőteréről.

Nem csupán Ázsia ígéretes küldő országai felől, de az európai piacokon is érzékelhető egy szerényebb növekedés 2019. január-június távlatában. Dinamikáját tekintve az első féléves mezőnyből kiemelkedik az Egyesült Királyság és Franciaország (6,8 százalékos, illetve 7 százalékos vendégéjszaka növekménnyel), valamint olyan feltörekvő piacok, mint Írország (+16,3 százalék) vagy az utóbbi hónapokban meglepetést okozó Görögország (+9,8 százalék).

A fővárosi szálláshelyek nagyon pörögnek: mind a vendégéjszakák számában, mind pedig a bevételnövekedésben jól sikerült az idei első félév Forrás: Meininger Hotels

Valósággal szárnyal az ukrán beutazó piac: Ukrajnából az első félévben 49.537 vendégérkezést (+38,2 százalék) és 83.094 vendégéjszakát (+18,7 százalék) regisztráltak Budapest kereskedelmi szálláshelyein.

Összességében a június hónap – a 2019. év eddigi időszakát tekintve – kiemelkedő eredményt hozott a 2 százalék feletti vendégforgalom növekedéssel, mind az összes, mind a külföldi forgalom tekintetében.

A teljes időszakon belül (2019. I-VI. hónap) egyébként a február havi vendégforgalmi adatokban mutatkozott a legmarkánsabb dinamika: 3,5 százalékkal több vendégérkezés és 3,3 százalékkal több vendégéjszaka, tőle alig lemaradva az idei április (3,1 százalékkal több vendégéjszaka, a „Húsvét-hatás").

Ide kapcsolódó hír, hogy Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy

a Balaton térségében a jövő év végéig összesen 18 uniós fejlesztést hajtanak végre 20 milliárd forintból, közülük kiemelkedik a Balatonfüredet, Hévízt, Tihanyt és Badacsonyt érintő beruházás.

Országszerte 700 panziót fejlesztenek majd, közülük 120 a Balaton közelében van. Emellett 10 szállodát újítanak fel, és 13 új szálloda is épül, valamint az összes balatoni csúszda megújul.

Guller Zoltán szerint a magyar turizmus átalakulóban van, hiszen jellemzően a korábbi évtizedekhez képest kevesebb, 3-4 éjszakát töltenek a vendégek egy-egy helyen. Viszont több helyre ellátogatnak, minél több élményt szeretnének átélni ez alatt az időszak alatt.

Az idei év első felében 773 ezer vendég 2,1 millió éjszakát töltött a Balaton térségében. A balatoni vendégek háromnegyede belföldi, a külföldiek többségében Németországból, Oroszországból, Ausztriából érkeznek és folyamatosan nő a román, kínai, szlovák és holland vendégek száma is.