Megmutatjuk, mekkora bevételt jelent a hazai fesztiválszezon

Magyarországon gyakorlatilag egész nyáron tart a fesztiválszezon. A VOLT, a Balaton Sound és a most kezdődött Sziget csak a legnagyobb rendezvények, de a fiatalok körében egyre népszerűbb a Strand Fesztivál és az EFOTT is, de a debreceni Campusra is sokan látogatnak el. Kiderült, hogy mennyit és mire költenek a fesztiválozók, mekkora bevételt termelnek ezek a tömegrendezvények, és milyen vastag pénztárca szükséges a napijegy, vagy egy szelet pizza megvásárlásához.

Idén 27. alkalommal rendezik meg a Sziget Fesztivált, amelyre az elmúlt években a jegyárak drasztikus emelkedése volt jellemző. Természetesen nem csak a legjelentősebb hazai fesztiválnál figyelhető meg ez a jelenség, amelynek elsődleges oka, hogy egyre nagyobb a verseny a sztárokért a nyári szezonban. A magyar fesztiválszervezőknek pedig a külföldi konkurenciát kell túllicitálni egy-egy kapósabb fellépőért.

Egy napijegy a Szigetre 1995-ben még csak 300 forint volt, de még az ezredforduló kétezer forintos napijegyei is olcsónak számítanak a mai árakhoz képest.

Idén a Szigeten a napijegyárak 24 900 és 28 900 forint között alakulnak, a hétnapos bérlet pedig 110 ezer forintba kerül. Persze nemcsak a fesztiválozóknak kell többet költeni, a rendezők is egyre nagyobb összeget fektetnek a rendezvénybe. 2017-ben ez az összeg meghaladta a 6,3 milliárd forintot, míg az ezredfordulón még csak 580 millió forint volt.

Azonban nemcsak 1995-höz viszonyítva drágult jelentősen a Sziget. 2010-ben a napijegy még 12 ezer forintba került, míg a heti bérlet 46 ezer forint volt. A Pénzcentrum adatai szerint a napijegy ára az elmúlt 9 évben 2,2-szeresére, a hetijegyé pedig a 2,3-szorosára nőtt. Persze nemcsak a Szigetnél volt megfigyelhető ilyen drasztikus változás, hanem az összes nagyobb hazai fesztiválnál is, legyen szó a VOLT-ról, a Soundról, vagy éppen az EFOTT-ról.

A fesztiválozóknak viszont nem elég megvenni a bérletet vagy a napijegyet, mivel utazni, inni és enni kell, valamint ha egy tőle távolabb eső rendezvényt választ, akkor a szállásért is sokat kell fizetni.

A K&H felmérése szerint egy átlagos fesztiválozó 10 ezer forintot költ el egy nap alatt. Ez pedig nagyon gyorsan összejön, ha ránézünk az idei Sziget étel- és italáraira. A Pénzcentrum információi szerint idén egy szelet pizza 1100 forint, egy hamburger 2000 forint, egy döner 1650 forint, egy pohár csapolt sör pedig 850 vagy 750 forint, míg egy rövidital 1300-1400 forintba kerül. A kisebb fesztiválokon olcsóbban is meg lehet úszni, bár oda nyilván nem tudnak akkora neveket hívni a szervezők. A Fishing on Orfűn egy korsó sör már 600 forintért is kapható volt, ráadásul a fesztivál területén készpénzzel is lehetett fizetni.

Illusztráció Forrás: Rockstar Photographers

Nem is csoda, hogy a magyar fiatalok többségénél nem a három nagy fesztivál (Sziget, Sound, VOLT) a legnépszerűbb, hanem a sokkal kedvezőbb árakat kínáló EFOTT. A K&H ifjúsági indexéből kiderül, hogy a 19 és 29 év közötti korosztály 40 százaléka tervez vagy tervezett elmenni idén valamelyik hazai fesztiválra. A fiatalok 14 százaléka az EFOTT-ra akart elmenni, 12 százalékuk pedig a Strand Fesztivált nézte ki.

A Sziget a harmadik helyen áll, oda a válaszadók 11 százaléka látogatna ki. A többségük egyébként csak 1-2 napra megy a fesztiválokra, hetibérletet relatíve kevesen vásárolnak.

A Blokkk.com szerint a koncertlátogatók pénzük legnagyobb részét italokra és ételekre költik. Az előbbire a teljes költségvetésük 13 százaléka megy el, az utóbbira pedig a 33 százalék. A megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy a költségek fedezésére szülői segítségre van szükségük. Érdekesség még, hogy a fiatalok 21 százaléka nem vesz ételt a helyszínen, inkább hazamegy enni, 15 százalékuk pedig a rendezvény helyszínén kívül vásárol magának ételt. A boltokban is kifejezetten nagy forgalmat generálnak a fesztiválozók. A nyári szezon alatt mintegy 10 milliárd forintot költenek el bevásárlásra. Ez javarészt abból jön össze, hogy sokan már a belépés előtt, vagy otthon elkezdenek alapozni, hogy bent kevesebbet kelljen italra költeni.

VOLT Fesztivál Fotó: Rockstar Photographers

Nemcsak az áruházaknak, vagy a rendezvényekre kitelepülő mozgóboltoknak, hanem a rendezőknek és a szállásadóknak is komoly bevételt jelentenek a fesztiválok. A Szigeten 2018-ig már több mint 9 millióan fordultak meg, a heti látogatószám pedig idén is vélhetően meghaladhatja majd az 500 ezret. A legnagyobb magyar fesztiválokra jellemző, hogy elérik, és át is lépik a heti 100 ezres látogatószámot.

Ilyen például a VOLT, az EFOTT, a Balaton Sound és a Campus is. Tavaly a Sziget Kádár Tamás cégvezető szerint 1,5 milliárdos nyereséggel zárt, az EFOTT már 2016-ban átlépte a félmilliárdos árbevételt, de a Sound és a VOLT is stabilan teljesít, a Campus pedig 2016-ban 2,5 milliárd forintos árbevétellel üzemelt.

A fesztiválok a magyar gazdaságot is pörgetik. 2017-ben az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az országba látogató turisták 10-12 százaléka a fesztiválokra érkezett, és a turisták összes költései révén mintegy 100 milliárd forintnyi bevételhez jutott a gazdaság.