Minden idők legsikeresebb befektetési terméke lehet a szuperállampapír

Vágólapra másolva!

A lakosság 1510,5 milliárd forintot jegyzett a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) a jegyzés június elejei indulása óta a hétfő délutáni zárásig. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítással rendelkezők számára meggyőzőek a "szuperállampapír" kínálta előnyök, és hihetetlen mennyiségű összegeket csoportosítottak át ebbe az új befektetési lehetőségbe. Ennek alapján a legújabb magyar állampapír minden idők legeredményesebb és legkeresettebb befektetési terméke lehet.

Origo

Vágólapra másolva!

kamat magyar állampapír plusz állampapír Magyar Államkincstár megtakarítás

Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár a MÁP+ kibocsátásának eddigi eredményeit értékelve hangsúlyozta, hogy az állami függetlenség, az önállóság a pénzügyekben is elengedhetetlen, és egy ország akkor cselekszik helyesen, ha polgáraira támaszkodik úgy, hogy biztonságos, előnyös és magas hozammal bíró megtakarításokat kínál fel számukra.

Gion Gábor elmondta:

a MÁP+ eddigi jegyzési adatai azt vetítik előre, hogy a legújabb magyar állampapír egyrészt képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, másrészt csökkentheti a lakosságnál lévő készpénzállományt.

Ezt alátámasztják a legfrissebb becslések, amelyek szerint a vásárlások mintegy fele új forrásokból, azaz egyéb befektetési alapokból, illetve bankbetétek és készpénz felhasználásából származik.

A lakosság jelenleg az államadósság mintegy 25 százalékát birtokolja,

de ez az arány a jövőben jelentősen megnőhet. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány célja az eddig elért gazdasági eredmények megvédése, amit segíthet az, ha a magyar emberek erőteljesebben vállalnak szerepet az államadósság finanszírozásában.

Ezt szolgálja a Gazdaságvédelmi Akcióterv 13+1 pontjaként bevezetett MÁP+ is.

A belföldi finanszírozás növekvő arányát a hitelminősítők is kedvezően ítélik meg, kiemelten pozitív tényezőként vették figyelembe az idén februári felminősítések alkalmával. Fontos továbbá, hogy az államadósság csökkenésével párhuzamosan annak szerkezete is biztonságosabbá vált.

A devizaarány ugyanis a 2011. év végi 52 százalékról 2018-ra 20 százalékra csökkent.

Az államtitkár azt is kifejtette, hogy az új állampapír vásárlásával a lakosság is jól jár, hiszen

a MÁP+ olyan megtakarítási lehetőséget kínál, amely adómentes, rugalmas futamidejű, magas kamatozású és biztonságos,

hiszen értékhatártól függetlenül a tőke teljes összegére, valamint a kamatokra teljes körű az állami garancia.

Fenntartani a magas megtakarítási rátát

Az államtitkár szavait erősíti meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya is, hiszen a benne szereplő, becslésekből származó adatok szerint

a vásárlások mintegy fele az állam számára új forrásként jelentkezett, amiben új megtakarítások is szerepet játszottak.

A kezdeti időszakban természetesnek tekinthető, hogy számottevő volt a meglévő pénzügyi eszközök – főként korábbi állampapír-befektetések – átcsoportosításából származó vásárlás. Előretekintve azonban

a MÁP+ egyre inkább képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni,

hozzájárulva a magas megtakarítási ráta fennmaradásához és ahhoz, hogy az újonnan keletkező megtakarításokból a lakossági állampapírok aránya növekedni tudjon.

Minden csúcsot megdöntött a MÁP+

Az MNB tanulmánya kiemeli, hogy

a megújult állampapír-stratégia a belföldi finanszírozás erősítésén keresztül mérsékli a külső forrásokra épülő finanszírozás kockázatait.

A háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan felét állampapír-vásárlásra fordították – azonban ez a dinamika 2017-ben megtört, és 2018-ban a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki állampapírok. Ez előretekintve akadályt jelenthet abban, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen.

Ezen szempontokat felismerve a lakossági állampapír-stratégia megújításának keretében az ÁKK 2019 áprilisában bejelentette a lakossági állampapír-portfólió átalakítását,

amelynek legfontosabb eleme a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) júniusi bevezetése volt.

Forrás: Cultura Creative/Copyright Andrew Brookes/Andrew Brookes

Az új államkötvény sikerét jelzi, hogy június első hetében már 529 milliárd forintot jegyeztek belőle – ez az eddig tapasztalt legmagasabb egyhetes forgalmi adat a piacon. A következő hetekben az első hetinél alacsonyabb, de továbbra is igen erős kereslet volt tapasztalható. Előretekintve pedig az 5 éves lejáratú MÁP+ konstrukció a lakossági állampapírpiac egyik piacvezető termékévé válhat, amely kedvező az államadósság lejárati szerkezetének és az ország külső sérülékenységének szempontjából.

A vásárlások fele az állam számára új forrásból származott

A vásárlások közel fele mögött a lakossági állampapírok lecserélése és visszaváltása, illetve állampapírt tartó kötvényalapokból történő tőkekivonás állt; míg a másik fele egyéb befektetési alapokból, illetve bankbetétek és készpénz felhasználásából származik, amelyek

az állam számára új források bevonását jelentik.

Alapvetően a következő megtakarítási formákból áramlott a pénz az új állampapír felé:

Az értékesítés első heteinek tapasztalatai alapján az induláskor a lakosságra a meglévő megtakarításainak átcsoportosítása volt jellemző. A lakosság állampapír-portfóliójának átrendeződése és a MÁP+ iránti kivárás legnagyobb mértékben az Egyéves Magyar Állampapírok (1MÁP) visszaváltásában és csak részleges megújításában tükröződött, amely mellett a 2MÁP esetében sem került megújításra egy nagyobb lejárat. Ezek mellett egyéb lakossági papírok (FMÁP, BMÁP, KTJ+) állománya is csökkent, amit a visszaváltások mellett az is támogat, hogy ezekből június óta nincs új kibocsátás, így a lejáratokat a lakosság nagyrészt MÁP+ papírokba forgatja. A visszaváltások közé számíthatók az állampapírba fektető kötvényalapokból kiáramló források is, amivel együtt csökkenő tendenciát mutat az állampapír-befektetések visszaváltásából származó források aránya.
Számottevő lehetett a bankbetétből és a készpénzből finanszírozott vásárlások értéke is. Erre azonban csak nagy bizonytalanság mellett adható alsó becslés. A bankbetétekből, illetve készpénzből származó források becslését számos egyedi tényező megnehezíti (pl. a pünkösdi hosszú hétvége hatása, turizmussal összefüggő erős nyári készpénz-szezonalitás, stb.).
Az ezek után megmaradt – a becslési bizonytalanságok miatt is – viszonylag jelentős méretű egyéb kategóriában jelennek meg a lakosság egyéb befektetéseinek eladásából, illetve új jövedelméből történő vásárlásai. A MÁP+ fő célkitűzése, hogy előretekintve egyre inkább a megtakarítások felé terelje a háztartások újonnan keletkező jövedelmeinek növekvő részét, amely kulcsfontosságú a lakosságnál lévő állampapír-állomány 2023-ig való megduplázásához.

A lakossági megtakarítások elmúlt időszakban látott erős növekedését követően természetes folyamatnak tekinthető, hogy az értékesítés első időszakában a kedvező kondíciókkal rendelkező MÁP+ papírokba történő átcsoportosítás teszi ki a vásárlások egy jelentős részét. Előretekintve – a meglévő pénzügyi eszközök átcsoportosítását követően – válik majd egyre inkább világossá, hogy

a MÁP+ mennyire képes hozzájárulni a magas megtakarítási ráta fenntartásához, támogatva ezáltal a jegybank inflációs céljának elérését.

Jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő információ a MÁP+ fogyasztási-megtakarítási döntésekre és ezáltal az inflációra gyakorolt hatásának értékeléséhez. Erre legkorábban az ősszel beérkező havi és negyedéves adatok (GDP, lakossági fogyasztás, megtakarítások, kiskereskedelmi forgalom stb.) elemzését követően lesz lehetőség.