Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok több mint duplájára (napi 12,3 millió hordóra) növelte az olajkitermelését, amivel a világ vezető kitermelője lett. A legnagyobb probléma azonban még mindig az, hogy nincs meg a megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy az USA ilyen hatalmas mennyiségű olajat eljuttasson a világpiacra a texasi olajmezőkről – íjra a CNBC elemzése.
Az idei hónap viszont mérföldkőnek számít az amerikai olajkitermelésben, mivel megnyílik egy új olajvezeték, amely napi 670 000 hordónyi olajat lesz képes elvezetni Texasból.
A cél az volna, hogy az USA az eddiginél nagyobb mértékben tudja eljuttatni a nyersanyagot a világpiacra.
Mindezt viszont úgy, hogy a világ már így is olajpiaci túlkínálattal küzd. Az USA miatt tehát most elvileg tovább csökkenhet majd az olaj ára, főleg, ha a kereskedelmi háború következtében tartósan nyomott marad a kereslet.
A Citigroup elemzése szerint az új csővezetékek napi 1 millió hordóval növelhetik a jelenleg 3 milliós olajexportot az idei év végére, és még 1 millióval a következő év végére. Az amerikai export egyébként az új vezetékek nélkül is napi 970 000 hordóval bővült tavaly.
Összevetésképpen, a 4 millió hordós export már meghaladná az Északi-tengerről érkező olajmennyiség egészét.
Az amerikai olaj pedig a terv szerint széles körben árasztaná el a világot – kerülne belőle Ázsiába és Európába is. Ha pedig három éven belül az amerikai export elérné a napi 6 millió hordós szintet, azzal már alapvetően befolyásolná a nemzetközi benchmark árfolyamát – figyelmeztettek a Citigroup elemzői.
Mindez pedig igen komoly dilemma elé állíthatja az OPEC országait. A szervezet és partnerei (beleértve Oroszországot) ugyanis éppen annak érdekében vágták vissza a kitermelésüket, hogy stabilizálják az olajpiacot. Az amerikai lendület mellett azonban ez már kezd problémát okozni, mivel az OPEC az elmúlt 7 év során évi nagyjából 1 százalékot veszített a piaci részesedéséből.
A Bank of America elemzői emellett arra számítanak, hogy az olajár komoly kihívásokkal néz majd szembe a következő 2-3 évben.
A bank szerint a nemzetközi benchmarknak számító Brent olaj hordónkénti árfolyam egészen 50, míg az amerikai WTI ára 40 dollárig süllyedhet.
Egy ilyen környezet pedig az olajvállalatokat is arra készteti, hogy fogják vissza például a beruházásaikat és a fejlesztéseiket.
Ezzel együtt az USA a következő időszakban alapjaiban alakíthatja át a nemzetközi olajpiacot. A jelenlegi trend alapján ugyanis az Egyesült Államok hamarosan nettó olajexportőr lehet, és nemsokára a világ energiakereskedésének központjává válhat. Ez pedig jelentős hatással lenne az amerikai dollárra is. Az USA tehát ezzel, végső soron, visszanyerheti a második világháború előtti szerepét a világ vezető olajkitermelőjeként.