Ismerős a probléma, hogy már a sokadik álláshirdetést adja fel, de még mindig nem jön az elvárt munkaerő? Vagy munkavállalóként már a második-harmadik cégtől bocsátják el néhány hónapon belül, mert megszűnt a munkaadó foglalkoztatási igénye? Elege van a sokadik alkalmi munkából, és szeretne megbízhatóbb munkahelyen dolgozni?
A munkaerő-kölcsönzés a foglalkoztatás egyik egyre terjedő, igen rugalmas formája, mely egyaránt előnyös a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2015-ben 628 munkaerő-kölcsönző cég 4,8 ezer belföldi foglalkoztatónál foglalkoztatott munkavállalókat, a munkaerő-kölcsönzőkkel kapcsolatban álló személyek száma 124 576 volt. 2016-ban már 726 munkaerő-kölcsönző volt az országban, 6,3 ezer belföldi foglalkoztatóval szerződve, a munkaerő-kölcsönzőkkel kapcsolatban álló személyek száma 121 960 fő volt. Míg a jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb, 2017-es adatsor szerint 537 munkaerő-kölcsönző cég szerződött 5,9 ezer belföldi foglalkoztatóval, ezekkel a cégekkel pedig 159 969 fő állt munkajogi kapcsolatban.
A számokból látható, hogy a munkaerő-kölcsönzők, a velük kapcsolatban álló munkavállalók és a belföldi munkaerő kölcsönzési szerződések száma ugyan mutat némi ingadozást az egyes évek összehasonlításában, de összevetve,
a munkaerő-kölcsönző cégek egy igen jelentős arányt képviselnek a hazai foglalkoztatási piacon.
Főleg, hogy a 2017-es adat a kölcsönzött munkavállalók számáról nem csak kiugró, de rekord értéknek is számít a munkaerő-kölcsönző cégek indulása (2001. július 1.) óta eltelt 15 évben.
A grafikonról egyértelműen leolvasható, hogy egy hosszú távon emelkedő trendről beszélünk,
melyet a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válság tört csak meg érezhetően, de utána stabilan visszakapaszkodott a 100 ezer fő feletti tartományba.
Ezek a számok elsősorban azért alakultak így, mert a munkaerő-kölcsönzés előnyeit mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók felismerték.
A munkáltató számára egyértelmű előny a munkaerő-kölcsönzés során, hogy
nem szükséges nehézkes idő- és energia igényes saját pályáztatásra, munkaerő-keresésre fordítani az energiát, hiszen a munkaerő a munkaerő-kölcsönző cégnél már rendelkezésre áll.
Ezáltal rugalmas és gyors reakció idővel lehet választ adni a fellépő munkaerő igényre. Ez a fajta foglalkoztatási forma különösen elterjedt az alkalmi, szezonális munkaerő igény kielégítése során, de egyéb, határozott idejű foglalkoztatásokra is kitűnően alkalmas, mint például kismama, betegség vagy hosszabb szabadság okozta kiesések pótlása.
Mivel a munkaerő-kölcsönzés nem számít bele az állományi létszámba, ezért vállalati létszámstop esetén is szóba jöhet ez a foglalkoztatási forma, vagy akár olyan esetekben is, amikor a munkáltató az állományba vétel előtt ki akarja próbálni a munkaerőt (ez a módszer „try & hire" néven ismeretes a nemzetközi munkaerőpiacon).
Érdemes tudni azt is, hogy a kölcsönzött munkaerő bérszámfejtési és munkaügyi feladatait akkor is a munkaerő-kölcsönző cég látja el, ha a munkavállalókat más foglalkoztatja,
így a foglalkoztató belső szervezetét nem terheli a kölcsönzött munkaerő nyilvántartása. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaerő-kölcsönzés költség-optimalizálással is jár, hiszen a munkaerő kölcsönzés teljes összege költségként számolható el, nem pedig bérköltségként jelentkezik.
Ha a munkáltató a teljes foglalkoztatást kiszervezi, abban az esetben munkaerő-kölcsönző választása esetén egyáltalán nem szükséges belső HR szervezetet fenntartani. Ugyanígy besegíthet a munkaerő-kölcsönző egy induló cégnél is, így a tulajdonos teljes energiáját az üzlet beindítására fordíthatja, a kezdetben jelentős munkaügyi és toborzási feladatokat elvégzi helyette a kölcsönző cég.
A munkaerő-kölcsönzés egy olyan ritka tevékenység, amely nem csak a munkáltatóknak, de a munkavállalóknak is ugyanúgy előnyös, ezáltal win-win szituációt teremt a munkaerőpiacon. Mivel egy ilyen cég több foglalkoztatóval is kapcsolatban áll, ezért
naprakész, változatos állásajánlatokat tud felkínálni a munkavállalóknak, akik vele szerződve megbízható, törvényeknek megfelelő munkaviszonyt létesíthetnek.
Mivel a munkaerő-kölcsönző cég nem a saját foglalkoztatására keres munkaerőt, hanem többféle foglalkoztatási igény kielégítése a feladata, ezért
a munkavállalónak nem kell félnie attól, hogy a tudásának felmérése, képességeinek előszűrése, a tesztek és az interjúk elutasítással járnak.
Könnyen adódhat, hogy a munkavállaló valamelyik szerződött munkáltatónál kiválasztott munkaerő lesz az interjút követően.
A munkaerő-kölcsönző cég, elvégezve a munkaerőfelvétel teljes vertikumát, képes karrier tanácsadással is szolgálni a jelentkezőnek a kiválasztás során, így segítheti szakmai fejlődését is.
További előny, hogy a munkavállaló lakhelyétől távolabbi foglalkoztatás esetén nem a munkavállalóra hárul a feladat, hogy az új munkahelyére eljusson, netán szállást keressen ott.
Az utazás és a szállás megszervezésében és lebonyolításában komoly segítséget nyújt a munkaerő-kölcsönző cég, hiszen ez az ő érdeke is a foglalkoztatóval kötött szerződése alapján.
Nem csak az eddigi statisztikák sejtetik, hogy
a jövőben egyre elfogadottabb foglalkoztatási forma lesz a munkaerő-kölcsönzés.
A Work Force munkaerő-kölcsönző cég szerint a piacon egyre inkább eltolódnak az igények a szakképzett és speciális képzettségű munkavállalók irányába.
Nem csak a kormányzat ösztönzi ebbe az irányba a foglalkoztatások bővítését a munkaerőhiány mérséklésére, de maguk a cégek is felismerték, hogy olyan, eddig ki nem használt munkaerő csoportok is bevonhatók a foglalkoztatásba, mint a kismamák, a távmunkások, a megváltozott munkaképességűek (MMK), a diákok, a nyugdíjasok, vagy a külföldről hazatérő dolgozók.
A munkaerő-kölcsönző cégeknek a nagy számú munkáltatói és munkavállalói kapcsolataik biztosította tapasztalataik nyomán igen komoly tartalékaik vannak a munkavállalói élmény kínálására, sőt fokozására a kiválasztási és alkalmazási folyamat során.
A munkaerő-kölcsönzési foglalkoztatási formát a Munka Törvénykönyve 2001. július 15-i módosítása tette lehetővé.
Mivel a munkaerő-kölcsönző átvállalja a foglalkoztatótól a bérszámfejtést és a munkaügyi feladatokat, ezért a munkaerő-kölcsönző cégek sokszor komplex HR szolgáltatásokat biztosítanak a cégeknek, melyek akár egyenként, akár kombinációban lefedik az ügyfél igényeket, mind a diák, mind pedig a felnőtt munkaerő közvetítés tekintetében, sőt akár olyan kölcsönzési munkaerőpiacokon is, mint a nyugdíjas foglalkoztatás, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a külföldi munkaerő, a vezető kiválasztás, vagy az outsourcing.
De megoldást nyújthat a munkáltatók társadalmi felelősségvállalásának olyan aspektusában is, amikor a foglalkoztató MMK munkavállalókat kíván alkalmazni vagy kölcsönözni.
A cikk megjelenését támogatta a Work Force Kft.