Mintegy 100 kilométer hosszú tengeri alagúttal kötnék össze Tallinn és Helsinki városát, melyben a világ leghosszabb víz alatti vasúti összeköttetését építenék meg a fejlesztők. Az alagutat legalább egy mesterséges szigettel kell kiegészíteni, hogy az hosszú távon, biztonságosan legyen használható.
Mindennek persze ára van, méghozzá nem is kevés.
A tervezett bekerülési költséget most 15 milliárd euróban jelölik meg, ami több mint 4800 milliárd forint.
Érthető, ha ilyen hatalmas összegnél a finn, de különösen az észt kormány, nagyon óvatosan jár el. Hiába mondja azt az Angry Birds nevű játékkal ismertté lett finn vállalkozó, Peter Vesterbacka, hogy cégének, a Finest Bay Area Development Oy nevű társaságnak egy friss megállapodással a kínai Touchstone Capital Partners Ltd. biztosítja a finanszírozást, Tallinnban sokkal pontosabban szeretnék azt látni, mire adnák áldásukat.
"Tisztán kell látnunk azt, honnan jön a pénz, és hogyan fogják azt elkölteni" - mondja az észt gazdasági miniszter, Taavi Aas. "Mik a garanciák arra, hogy el is készül az alagút? A fejlesztő még azt sem tudta megmondani, becsléseik szerint hányan fognak azon utazni" - tette hozzá a miniszter.
A mintegy 1,3 millió lakosú balti államban már korábban is úgy vélték,
a szükségletekhez képest túlságosan nagy beruházást jelent belevágni az alagút építésébe, még a finnekkel közösen is.
Az észtek kifogásolják azt is, hogy nincs világos üzleti terv a mostani ötlet mögött, és Finnország szerepvállalása sem egyértelmű a projektben.
A korábbi megvalósíthatósági tanulmány szerint az alagutat magán és állami közös finanszírozással lehetne gazdaságosan működtetni, és abban még a készítők úgy kalkuláltak, hogy az EU a 13-20 milliárd eurós költség 40 százalékát felvállalja. Az észt miniszter szerint ezt a koncepciót nehéz fedésbe hozni Vesterbacka terveivel.
A fejlesztő az aggályokra jogi képviselője útján válaszolt, megígérve, hogy amilyen hamar csak lehet, minden részletes adatot megadnak a kormányok számára a döntésekhez.
Az engedélyezést lassítja, hogy a finneknél - jelzésük szerint - még csak napirenden sincs a kérdés, legalábbis a finn vállalkozó megálmodta változat megvitatása. Noha Finnország és Észtország 2016-ban megállapodást kötött egymással közlekedésfejlesztési kérdésekben, és azokon belül előírták a korábbiaknál alaposabb megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését az alagútról, azok nem az azóta napvilágot látott koncepcióról szólnak, melyet Vesterbacka csak idén tavasszal jelentett be. Sabina Lindstrom, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium egyik osztályvezetője szerint egyelőre informális egyeztetéseket folytattak csak észt kollégáikkal erről a változatról, de azon túl egyelőre még nem jutottak.
Az egyébként kiderült, hogy az észtek szerették volna, ha a közös memorandumot már augusztusban aláríják a finnekkel az alagútról, de azt közben elismerték, ennek megtételéhez
több információra van szükségük.
Az észt miniszter azt is mondta, hogy ha a kivitelező nem akar kormánygaranciát kérni a projektre egyik féltől sem, nem járulhatnak hozzá, hogy "csak úgy nekiálljanak kiásni az alagutat, ez nem így működik".
Az alagút korábbi koncepciók szerinti céldátuma 2024 volt, ez azonban semelyik változatában nem tartható. A 2018-as megvalósíthatósági tanulmány 15 évvel számol a kivitelezési munkálatokra. A kivitelezési munkák - kezdve a mérnöki tervezéssel - csak idén több száz új munkahelyet teremtenének.