György Lászlót - aki Egyensúlyteremtés – A gazdaságpolitika missziója című könyvének két esztendővel ezelőtti megjelenésekor még a Századvég vezető közgazdásza volt – az angol nyelvű verzió bemutatója kapcsán mindenekelőtt arról kérdeztük, milyen visszhangja volt a magyar kiadásnak?
- A fogadtatást illetően, mivel a hazai közgazdász-társadalomban még mindig inkább a nemzetközi érdekcsoportoknak kedvező, neoliberális szellemiség az irányadó, nem vártam osztatlan lelkesedést. Ami meglepett, hogy részükről a könyvet nem vita, inkább hallgatás kísérte. Azóta azonban a korábbi kritikusok tollából számos olyan cikk látott napvilágot, amely – persze a forrás idézése nélkül – fogalmiságában, témaválasztásában átemelte a könyvben megfogalmazottakat, köztük a kritikus infrastruktúra magyar kézben tartásának fontosságát, a közfoglalkoztatás eredményességét vagy a költségvetési fegyelem szükségességét - vagyis a célt elértük. Távolabbról nézve, a könyv magyar változata azért született, hogy keretbe foglalja az elmúlt 40 év hazai gazdaságpolitikai intézkedéseit.
Küldetése, hogy a szakértőknek és érdeklődőknek egyaránt segítsen eligazodni az intézkedéseket megalapozó szemléletbeli különbségek között, illetve bemutassa, hogy a hazai intézkedések a világban nem példa nélkül valók.
Üzenete, hogy a magyar gazdaságpolitika 2010 óta végre olyan, ahogyan azt a magyarok elvárják tőle: pragmatikus, praktikus és patrióta.
- Miért látta időszerűnek az angol fordítás megjelentetését?
- Azóta újabb két év telt el, és immár államtitkári minőségben, diplomatákkal, külföldi vállalatvezetőkkel beszélgetve azt tapasztaltam, gyakran értetlenség övezi a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit. Nyugaton még mindig nem értik, kétkedéssel fogadják, esetleg támadják hazánk gazdaságstratégiai és külgazdasági szemléletben történt irányváltását. A könyv a nyugat-európai, fejlett országok közgazdászainak nyelvén ír arról, hogy a Magyarországgal szembeni vádak inkább ideológiai, semmint szakmai alapúak, illetve a külföldi érdekcsoportok szempontjait tükrözik.
Az egyes fejezetekben éppen ezért azt veszem sorra, hogy
bármerre nézünk a világban, a nemzet szolgálatában álló gazdaságpolitikák azonos elvek mentén működnek.
A mára sikeres nemzetek, mint az Egyesült Államok, Franciaország, Németország vagy akár Szingapúr már több mint 100 éve követik azt a receptet, amit mi Magyarországon csak 2010-től kezdődően tettünk magunkévá. Nevezetesen, hogy a tudás és a munka érték, a nemzeti tulajdon magyar kézben van a legjobb helyen, elzárkózás helyett együttműködnünk kell a hazánkat választó multinacionális vállalatokkal és tanulnunk tőlük, továbbá a kormányzat legfontosabb feladata a lakosság életminőségének fenntartható növeléséhez való hozzájárulás.
- A kötet angol nyelvű verziója mindezeken kívül új feladatokat is megfogalmaz a magyar gazdaságpolitika számára.
- Valóban, az új kiadás nem egyszerű tükörfordítás, hanem tartalmaz egy új fejezetet is, így azoknak is ajánlom, akik a magyar változatot már olvasták. Az utószó címe A jövő hét pillére, amely legfontosabb feladatainkat fogalmazza meg. Hiszen mindamellett, hogy a gazdaságpolitika törekszik megértetni magát a külföldi szereplőkkel és a magyar szakértőkkel egyaránt, legfontosabb feladata az állampolgárok érdekében történő fellépés, amely konkrét intézkedések végrehajtásán keresztül, például a hulladék anyagában történő újrahasznosításán, a széndioxid-kibocsátás csökkentésén, az úthálózat fejlesztésén vagy éppen a szakképzési rendszerünk hatékonyabbá tételén keresztül lehetséges.
A gazdaságpolitika küldetése
György László a Creating Balance - The Mission of Economic Policy című, magyarul 2017-ben azonos címmel (Egyensúlyteremtés - A gazdaságpolitika missziója) megjelent kötetének ismertetésekor sürgette a pénzügyi sebezhetőség további csökkentését, és a helyes válaszok megtalálását a globális kihívásokra. Utóbbiak közül a könyvbemutatón kiemelte a technológiai változásokat, hangsúlyozva, hogy ezek jelentőségét a kormány az ITM felállításával is elismerte.