Már több mint húszezren dolgoznak nyugdíjas szövetkezeteknél

Elsősorban Budapesten jellemző ez a típusú foglalkoztatás. Jellemzően a kereskedelmi és a takarító vállalkozások csapnak le a nyugdíjas munkavállalókra.

2017 júliusa óta van törvényi lehetőség hazánkban közérdekű nyugdíjas szövetkezetet alapítani. A nyugdíjas szövetkezetek törvényi létrehozásának egyértelmű célja a munkaerőhiány csökkentése az aktív nyugdíjas korosztály bevonásával. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatai szerint a 2,6 millió nyugdíjban, illetve egyéb ellátásban részesülők 5,5 százaléka, azaz körülbelül 130 ezer fő dolgozik a munkaerőpiacon.

Mint az az Mfror.hu körképéből kiderül,

jelenleg mintegy 150 nyugdíjas szövetkezet alakult országosan.

Ennek megalapításához legalább hét, öregségi nyugdíjban részesülő személyre van szükség, akik a létrehozzák és elfogadják a szövetkezet alapszabályát. Az általános szövetkezetektől eltérően egy nyugdíjas szövetkezetben kizárólag magánszemélyként vehetnek részt a nyugdíjasok és személyes közreműködést is kell vállalniuk. A tagságra vonatkozóan kikötés, hogy minden tízből kilenc tagnak öregségi nyugdíjban kell részesülnie.

A nyugdíjasok - a jogszabályok adózás szempontjából kedvező irányú - év eleji változása következtében

egy nyugdíjas munkaviszonyban és szövetkezeti jogviszonyban is csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót fizet.

A szövetkezetek általában délelőtt vagy délután dolgoznak, éjszaka nem. A törvény szerint az időskorú tag munkája során jogosult napi 20 perc munkaközi szünetre, ha a munka időtartama a napi 6 órát meghaladja, illetve további napi 45 perc munkaközi szünetre, ha a munka időtartama a napi 9 órát meghaladja. Emellett pedig, ha az időskorú tag két egymást követő napon is munkát végez, a két munkanap között legalább 11 óra pihenőidőnek kell eltelnie.

A szövetkezeten keresztül foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalók nem csak betanított vagy könnyű fizikai munkára, de akár szakmunkára is beoszthatóak Forrás: Mint Images/© Mint Images/Mint Images

Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége alelnöke szerint a nyugdíjas szövetkezetek rugalmasan képesek alkalmazkodni a nyugdíjas munkavállalókhoz, ezen felül egy szociális közösséget is létrehoznak a számukra.

A szövetkezeti forma ezen felül előnyös a foglalkoztatóknak is, hiszen a munkaerőtoborzással és az adminisztrációval kapcsolatos feladatokat leveszik a vállukról a szövetkezetek.

Egy közérdekű nyugdíjas szövetkezet értékesítési, beszerzési, termelési és szolgáltatói tevékenységet végezhet. A kereskedelmi és takarító cégek választják leginkább a nyugdíjas szövetkezeteket, de sokféle betanított, könnyű fizikai munkát is elvégeznek a nyugdíjasok, akár szakmunkásként is.

A nyugdíjas szövetkezetek a budapesti régióban a legfelkapottabbak,

de a Dunántúl északi és középső részén, továbbá a dél-magyarországi és a nyugat-magyarországi régiókban is elterjedt még ez a foglalkoztatási forma.