A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 61 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 14 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 41 ezerrel csökkent - írták.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 444 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé. Foglalkoztatási arányuk 0,8 százalékponttal nőtt 70,2 százalékra.
A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 22 ezerrel, 2 millió 441 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1 százalékponttal, 77,5 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 2 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 63 százalékra változott.
A 15 és 24 év közöttieknél a foglalkoztatottság lényegében nem változott, számuk 293 ezer, foglalkoztatási rátájuk 29,0 százalék volt. A 25 és 54 év közötti népességben a foglalkoztatottak száma 21 ezerrel, 3 millió 450 ezerre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,4 százalék volt. Az 55 és 64 év közöttieknél a foglalkoztatottak létszáma 701 ezret tett ki, a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 56,9 százalékra nőtt.
A 20-64 éves korcsoport esetében, amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre, a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett.
Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,2 százalék, a nőknél 67,7 százalék - közölte a KSH.
Az egy évvel korábbihoz képest a 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliség a mintavételi hibahatáron belül csökkent, a munkanélküliek száma 82 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,2 százalék volt. A nőknél a munkanélküliek száma 12 ezerrel 75 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent - írták.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer, munkanélküliségi rátájuk 10,3 százalék volt.
A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent, az 55-74 éveseké 2,5 százalék volt. A munkanélküliség átlagos időtartama 14,1 hónap, a munkanélküliek 37,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A Pénzügyminisztérium szerint a nők foglalkoztatási helyzete is nagymértékben javult, ilyen sokan még nem dolgoztak a rendszerváltozás óta. Nagyban segítik elhelyezkedésüket többek között a részmunkaidő lehetősége, a családi adókedvezmények és a bölcsődei támogatások is.
A kormány munkavállalást ösztönző intézkedéseinek, valamint a tartósan magas gazdasági növekedéssel összefüggésben kialakuló dinamikus foglalkoztatásbővülésnek köszönhetően éves alapon már hét éve folyamatosan csökken a munkanélküliség.
A fiatalok munkanélkülisége továbbra is 10 százalék közelében van a 2010-es közel 30 százalékos rátával szemben.
A csökkenésben nagy szerepe van a munkahelyvédelmi akció kedvezményeinek, az Ifjúsági Garancia és az Út a munkaerőpiacra programoknak, amelyek több százezer fiatal elhelyezkedését segítették az elmúlt években.