2018 eleje fontos változást hozott a hulladékkezelés globális kérdésében. Ez volt az az év, amelytől Kína már nem veszi át a világ szemetét. Ez különösen érzékenyen érintette az Egyesült Államokat, amely addig naponta 4000 konténernek megfelelő hulladékot küldött oda, amely - elviekben - az ott termelt újrahasznosítható hulladék háromnegyedét jelentette. Csakhogy a szelektív hulladékgyűjtés felemásul sikerült az USA-ban. A Kínába küldött szállítmányok jelentős részében válogatás nélkül állt az egyszer használatos műanyag, az üveg, és a papír, amivel a korábban még egyáltalán nem is olyan finnyás Kína sem tudott illetve akart bármit is kezdeni. Röviden, a szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás folyamata részben elakadt az USA-ban.
Ezek a változások és a 2018 január 1-jén hatályba lépett kínai hulladékimport-tilalom különösen érzékenyen érintette Kalifornia államot, mely addig
az újrahasznosítható hulladékának kétharmadát Kínába küldte.
Ennek azonban vége szakadt, mivel Kína olyan szabályozást fogadott el, melynek az USA és más nyugati államok nem tudtak megfelelni: előírta, milyen arányban kell tartalmazniuk műanyaghulladékot az odaküldött báláknak, melytől ha eltérést tapasztaltak a hulladékkezelésben dolgozók, nem vehették át a szállítmányt. Ez a rendelkezés lépett hatályba tavaly, mely a gyakorlatban azt jelentette, hogy Kína nem vállalja továbbá a világ szemetének tárolását. Így azóta az amerikai szemét vagy a lerakókban, vagy az égetőkben köt ki - egyik sem környezetbarát megoldást jelent az attól való megszabadulás tekintetében.
Mi lehet a megoldás ebben a helyzetben, illetve akkor, amikor az ország egésze 335 millió tonna műanyagot termel évente?
Értesülések szerint Kalifornia drákói szigorításra készül, és
2030-ra betiltaná valamennyi egyszer használatos műanyag gyártását és értékesítését, amelyet most a termékcsomagolásoknál használnak.
Az új rendelkezések része lenne az is, hogy addig a Kaliforniában gyártott vagy ott értékesített, egyszer használatos műanyag csomagolás mennyiségének 75 százalékát újrahasznosításba kellene csatornázni illetve újrahasznosíthatóvá tenni, vagy gondoskodni arról, hogy azok ne kerüljenek a földrekre illetve a szemétlerakókba. Most a lerakott hulladéknak csak 44 százalékát kezelik megfelelően, környezetkímélő módon. Az állam nagyvárosaiból a lerakókba jutó szilárd, részben ipari hulladék mennyisége - mutatja be a Statista grafikonja - az utóbbi években újra emelkedő tendenciát mutat:
A helyzeten javítani kívánó, tervezett változások magukban foglalnák azt is, hogy a palackozott italoknál is kötelező elérni a 75 százalékos műanyag újrahasznosítási arányt, mégpedig 2035-ig.
Az új rendelkezések tervezetei már a kormányzó asztalán vannak, kérdés azonban, rákerül-e azokra a az aláírás még az erre rendelkezésre álló határidőn belül.
Figyelemreméltó ugyanakkor az, hogy a kezdeményezésnek vannak ellenlábasai is. Egy dél-karolinai cég, a Novolex, komoly erőfeszítéseket tesz a közösségi médiában azért, hogy kétségeket támasszon a Kalifornia államban élőkben a tervezetek iránt. A cég azt állítja, azok elfogadásával bizonyos jóléti és az egészséghez, élelmiszerekhez kapcsolódó termékek is elérhetetlenné válnának. A cég volt az, amely korábban hangosan ellenezte a műanyag bevásárlótáskák tiltását is, amelyet még 2016-ban fogadott el az állam.
Ha a tervezetek jogszabályi szintre emelkednek, az komoly hatással lehet más államok gyártóira is, különösen azokra, amelyek Kaliforniába szállítanak műanyag termékeket.
A jövőben ugyanis ezeknek a cégeknek is meg kell felelniük az új előírásoknak.