A pénzügyminiszter azt mondta, hogy a magyar gazdasághoz szorosan kötődő német gazdaság teljesítménye az elmúlt egy évben jelentősen lassult. A magyar gazdaság - amelyből igen jelentős szeletet ad a 14 ezer embert foglalkoztató gyógyszeripar - ennek ellenére tovább tartja a korábbi lendületét,
az ipari termelés júliusban 12 százalék bővülést mutatott.
Az Egis körmendi beruházását a miniszter kiváló példának nevezte arra, hogy a kormány miként képzeli el az európai uniós és hazai források elköltését. A csúcstechnológiát jelentő gyár innovatív fejlesztésekkel magas hozzáadott értéket termel, ami növeli a hazai és a külpiaci értékesítést is.
A galenikus - vagyis nem szilárd anyagú - gyógyszerkészítményeket előállító üzem felépítéséhez és termékfejlesztéséhez a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán, a Szegedi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem és a Természettudományi Kutatóközpont együttműködésével nyert támogatást az Egis.
A fejlesztések eredményeként 3 olyan új termék kerül a piacra 2020 végéig, amelyekkel a korábbinál hatékonyabban lehet kezelni egyes betegségeket.
A jelenlegi európai uniós ciklusban 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, s a korábbi 16 százalék helyett az összeg legalább 60 százalékát szánja a kormány gazdaságfejlesztési célokra.
Ebben legfontosabb pályázati forrás a Ginop, amelynek 2500 milliárd forintos kerete például a nálunk négyszer nagyobb lakosságú Lengyelországéval azonos.
A kis- és középvállalkozások foglalkoztatási és innovációs fejlesztéseire szánt keretből már 1481 milliárd forintot kifizettek 18 500 vállalkozásnak, amelyek 7500 új munkahelyet teremtettek több mint 250 milliárd forint saját önerőt is felhasználva.
Varga Mihály ismertetése szerint az elmúlt 9 évben talpra állt a magyar gazdaság, kifejezetten jó a teljesítménye,
a második negyedévben például az Európai Unió tagállamainak legnagyobb növekedését, 5,2 százalékot ért el.
Mindezt nem hitelekből és privatizációs bevételekből, miközben
Körmenden a korábbi 5,3 százalékról 2,2 százalékra mérséklődött a regisztrált állástalanok aránya.
Hodász István, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója elmondta: az 50 éve alapított körmendi üzemükben kezdetben gyermektápszereket készítettek, majd az 1980-as években csomagoló- és tablettázóüzem épült, a 2000-es évek elején pedig kutatás-fejlesztési egységet hoztak létre éppen a galenikus készítményekre alapozva.
Ma mintegy 700 embert foglalkoztatnak Körmenden, az üzem adja az Egis teljes exportjának felét.
A Ginop-program keretében 2,3 milliárd forint vissza nem térítendő forrást nyert el a vállalat, a kormánytól pedig 950 millió forint beruházási támogatást kaptak. Az összesen 5 milliárd forintos beruházás révén 4000 négyzetméteres üzem épült. Itt 2020 elejétől 36 gyógyszerkészítményt gyártanak, évente 20 millió egységet, amelynek több mint 80 százalékát exportálják.
A három új készítményből kettő már hamarosan piacra kerül, ezeket Európán kívül Közép-Amerikában, Ázsiában és Afrikában, összesen mintegy 40 országban forgalmazzák, vagyis exportpiaci terjeszkedést tesznek lehetővé a világpiacon is versenyképes új készítmények.
Ezt követően is folytatódnak a fejlesztések Körmenden,
melynek keretében új gyógyszercsomagoló-üzemet építenek, bővítik a tablettázóüzemet, továbbá új onkológiai készítmények előállítására szolgáló egységet is építenek, amelyhez már 1,7 milliárd forint támogatást el is nyertek egyedi kormánydöntés alapján. A munkaerő folyamatos utánpótlására helyben duális szakmunkásképzést is indítottak, amelynek jelenleg 23 tanulója van.
Bebes István, Körmend polgármestere arról beszélt, hogy a városban lakó minden harmadik család kötődik valamilyen formában a helyben legnagyobb foglalkoztatónak számító Egishez.