A Google sikere nemcsak a technológia szektorban, de a részvénypiacon is lehengerlő. Ha valaki 2009-ben 1000 dollárért Google részvényeket vett volna, akkor október 2-án a csomag értéke több mint 4800 dollárt ért volna – írja a CNBC elemzése.
Ez összesen nagyjából 400 százalékos hozamot jelent az elmúlt évtizedben.
Összevetésképpen, ugyanebben az időszakban az S&P 500 részvényindex csupán több mint 250 százalékos hozamot produkált. A 2004-ben tőzsdére lépett Google-részvénye egyébként manapság 1200 dolláros árfolyam körül forog.
Amellett, hogy a múltbéli teljesítmény természetesen semmilyen határozott jövőképet nem vetít előre, azt is fontos tudni, hogy 2015-ben a tőzsdén a Google már nem Google néven fut. Bár a GOOGL rövidítés megmaradt tőzsdén, de ez már az anyacégnek számító Alphabet részvényeit fedi.
A Google-t 1998-ban alapította két PhD-hallgató a Stanford egyetemről, Sergey Brin és Larry Page. A páros azzal indult, hogy közzétett egy elemzést, amelyben egy széles hatókörű keresőmotor prototípusáról értekeztek.
Ekkor fektették le az alapjait annak, amit ma Google néven ismerünk.
A vállalat alapítása megfelelt a tipikus amerikai álomnak. Brin és Page egy garázsban kezdtek el dolgozni a kaliforniai Menlo Parkban. A kezdeti szakasz azonban nem tartott sokáig. 1999 tavaszára már saját irodájuk volt Palo Altóban. Az igazán nagy lépés aztán 2004-ben történt meg, amikor beköltöztek a kaliforniai Mountain View-ban található, azóta legendássá vált komplexumba, amely „Googleplex" néven ismert.
Az indulás után nem sokkal, 1999-ben, a társaság éves bevétele 220 000 dollár volt.
Négy évvel később, 2003-ban, már közel 1 milliárdot keresett a cég.
Ezzel a teljesítménnyel pedig 2004-ben a Google nyerte el a leggyorsabban bővülő észak-amerikai technológiai vállalat címét a Deloitte Technology Fast 500 nevű rangsorában.
A Google kiemelkedően gyors növekedése megnyitotta az utat az üzlet kiterjesztése előtt is.
Page és Brin 2001-ben felvette vezérigazgatónak Eric Schmidtet, épp annak érdekében, hogy segítse a cég növekedését.
Schmidt pedig hozta is a várakozásokat, és túllendítette a Google érdekeltségeit a magnak számító keresőmotoron.
Ennek eredményeként 2003-ban a Google beindította az AdSense nevű hirdetőprogramot, amely elsősorban a webes kiadókat célozta meg. Ez pedig üzletileg elég sikeres volt, tekintve, hogy a Google bevételeinek 85 százaléka ma is a hirdetési piacról származik.
Majd jött 2005, amikor a Google felvásárolta az Android okostelefon-platformot, aztán 2006-ban felvette a portfóliójába a YouTube-ot is. Később, 2011-ben a társaság megszerezte a Motorola Mobilitiyt, aminek eredményeként belépett az okostelefon-gyártási piacra is.
Összességében a Google több mint 200 céget vásárolt meg 2010-ig, és havonta átlagosan két céget kebelezett be a duzzadó óriás.
Erre az időszakra tehető a Google saját email-szolgáltatásának, a Gmailnek a beindítása is. A program tesztverziója 2004. április 1-jén startolt, és a tesztidőszak hivatalosan 2009. július 7-én ért véget. 2018-ra a Gmailnek világszerte 1,4 milliárd felhasználója volt, és a globális emailpiac 20 százalékát uralta.
Schmidt vezetése alatt történt meg a tőzsdére lépés is, 2004. augusztus 19-én. Akkor a társaság 85 dolláros árfolyamon lépett ki a nyílt piacra, és az üzlettel 1,67 milliárd dollárnyi tőkét vont be.
Ez akkor a legnagyobb technológiai szektorbéli debütálás volt, amelyet a Wall Street valaha látott
– nem mellékesen pedig akkora hírverést generált a cégnek, hogy számos új felhasználót szerzett a társaság.
Az olyan szolgáltatásokat említve, mint a Google Docs, a Sheets, a Calendar, vagy a Google Drive, nem lehet elmenni 2008 nagy eseménye mellett, amikor a vállalat elindította a saját böngészőprogramját, a Google Chrome-ot. 2017-re a Chrome lenyomta minden versenytársát, beleértve az Explorert, a Safarit és a Mozilla Firefoxot. A piaci lefedettséget tekintve, a Chrome népszerűsége 44,5 százalékos, míg a második Safari 25,4 százalékon áll.
A következő nagy állomáshoz 2015-ben érkezett el a társaság. Akkor indult egy komoly átszervezési hullám, melynek keretében létrehozták az anyacégként működő Alphabetet. Az átszervezés lényege az volt, hogy egyszerre védje a vállalat a befektetőket, és tegye lehetővé a tartós innovációt.
Ezzel párhuzamosan új vezérigazgatót is kapott a Google. Az egykori termékfejlesztésért felelős alelnök, Sundar Pichai váltotta Eric Schmidtet a vezetői székben.
Az átalakítás pedig elég sikeresnek bizonyult. 2018-ra az Alphabet létrehozása több mint 80 százalékkal növelte a Google-részvényének értékét, míg az egyéb leányvállalatok éves bevételei 50 százalékos növekedéseket produkáltak.
A közeljövő nagy eseményére New Yorkban kerül majd sor, október 15-én. A várakozások szerint ekkor a nagyközönség többet is megtudhat majd az új Pixel 4 okostelefonról.
Mindemellett viszont a Google is össztűz alá került, ahogy az Egyesült Államokban felmerült, a technológiai óriások kérdésesen kezelik a felhasználói adatokat, illetve torzítják a versenyt.
Október végén vagy november elején tehát a Google mellett a Facebooknak és az Amazonnak is felelnie kell majd a Kongresszus előtt a felmerülő kérdésekre.
A nagy kérdés tehát a befektetők számára most az, mennyiben befolyásolják ezek a problémák a Google (pontosabban az Alphabet) részvényét a következő időszakban.