Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A japánoknak most tehát egy újabb természeti katasztrófa nyomait kell eltüntetniük. A pénzt azon a területen használnák fel, ahol az utóbbi évtizedek egyik legerőteljesebb trópusi viharának számító Hagibisz pusztított. Élelmiszerre, vízre, ideiglenes illemhelyekre és fekvőhelyekre költenék. A kormány fontolóra vette pótköltségvetés összeállítását, hogy támogassa a helyreállítási erőfeszítéseket. Az ország középső és északkeleti részében a különféle mentőegységek és a honvédelem mintegy 11 ezer tagja segédkezik a munkálatokban.
Az NHK közszolgálati tévé és rádió szerint
a hétvégén az országra lecsapó tájfun 74 halálos áldozatot követelt, 11 embert pedig eltűntként tartanak nyilván, a sérültek száma 224.
A vihar rekordmennyiségű csapadékkal járt, nagy területeken árvizeket és földcsuszamlásokat okozott. A legtöbb eső egy, a Fudzsi és Tokió közötti hegyi üdülőhelyen esett, itt 24 óra alatt 939,5 milliméter csapadékot mértek, ami körülbelül másfél-két évnyi budapesti esőmennyiségnek felel meg.
A kormány adatai szerint
19 prefektúrában 52 folyópartfala leomlott, 170 földcsuszamlás és sárlavina alakult ki.
Több mint 14 ezer épületet öntött el az ár, ebből 1100 súlyosan megrongálódott. Mintegy 4400 ember tartózkodik 188 ideiglenes menhelyen.
A szélsőséges időjárási viszonyok, a tájfunok azt jelentik, hogy a klímaváltozás Japánt sem kíméli. Idén júliusban a viharos esőzések az ország nyugati részén árvizeket és földcsuszamlásokat okoztak, akkor több mint 220-an haltak meg.
Három évtizede nem volt egyébként ennyi halálos áldozata a távol-keleti szigetországban a szélsőséges időjárásnak, ami hőhullámokkal egészült ki, mint az elmúlt időszakban.
A tájfunokkal érkező rekordmértékű hőségben tavaly júliusban, az előző évhez képest megháromszorozódott, és elérte a 1032 főt a hőgutában és a hőséggel kapcsolatos betegségekben meghaltak száma - derül ki a kormány adataiból.
Az előrejelzések azt jósolták, hogy
a Hagibisz lehet a legpusztítóbb vihar Japánban 1958 óta, amikor egy még ennél is erősebb tájfun csapott le, amely 1200 emberéletet követelt.
A japánok most jóval nagyobb készültségben várták az újabb katasztrófát, és ma már az épületek is jóval erősebbek, mint akkoriban voltak.
A katasztrófák után sokszor előfordul, hogy
napokig nincsenek nyitva a boltok, nem lehet friss ivóvízhez, élelmiszerhez jutni,
ami miatt a járványok és betegségek gyorsan terjednek. Ezekre az esetekre Japánban azt javasolják, hogy minimum 3 napnyi ivóvíz és tartós élelmiszer legyen otthon. Ilyen „csomagokat" bármelyik boltban lehet előre kapni. Ezek sima vízzel elkészíthető tésztákat és készételeket jelentenek.
A japán népi karaktert az elmúlt időszakban alaposan megváltoztatták a katasztrófák:
a japánok mára a világ egyik legkockázatkerülőbb népévé váltak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy proaktívan felkészülnek a fenyegetésekre és a kockázatokra, vagyis jó előre terveznek minden eshetőséggel – olvasható a Sudy.co.hu e témával kapcsolatos elemzésében.
Ezt tükrözik a minden eshetőségre kiterjedő használati utasítások (még egy WC-hez is 50 oldalas tájékoztató tartozik!), vagy az is, hogy évekkel előre megterveznek egy utazást, minden percét részletesen lebontva. És a példákat még hosszan lehetne sorolni. Hasonló részletességgel készülnek egy esetleges katasztrófára is, hogy ezzel minimalizálják a károkat. Adott időközönként például menekülési gyakorlatokat szerveznek, telefonos riasztórendszert vezettek be, és működik egy automatikus televíziós tájékoztatórendszer is, hogy minél jobban mérsékelhessék a természet erőinek pusztításait.
