Felminősítették Magyarországot

Budapest látképe a Budai várból

A Scope Ratings német hitelminősítő BBB fokozatról BBB+ kategóriára javította Magyarország hosszú távú devizaadósságának hitelminősítését stabil kilátással. A felminősítés okai között van a folyamatosan csökkenő államadósság, az ország növekvő ellenálló-képessége a külső sokkokkal szemben és az erős tőkebeáramlás. Ugyanakkor a még mindig magas államadósság, a versenyképességi kérdések és a szabályozói környezet bizonytalansága továbbra is problémát okozhat.

A GDP-arányos államadósság 8 százalékponttal csökkent 2015 óta, amikor 77 százalékos volt, 2019 végére 68 százalékot várnak. A fiskális konszolidációt erős gazdasági növekedés kísérte, 2015-2018 között a GDP évente átlagosan 3,7 százalékkal nőtt. A kamatkiadások is csökkentek, 2014-ben még a GDP 4, tavaly már csupán a 2 százalékát tették ki.

Magyarország a három nagy hitelminősítőnél ennél rosszabb fokozatban áll, a Fitchnél BBB, a Standard&Poor'snál szintén BBB, a Moody'snál Baa3 a besorolása, mindenhol stabil kilátással.

Májusban várták ugyan az elemzők, hogy a Moody's javít a besoroláson, de ez elmaradt - pénteken jöhet az újabb minősítés.

A Scope értékelése szerint a következő években folytatódhat a kedvező trend, igaz lassabb ütemben, de 2025-re a GDP 60 százalékára csökkenhet az államadósság. Az idén 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a hitelminősítő Magyarországon, jövőre pedig 3,3 százalékosat vár. 2020-ra szigorúbb költségvetési politikát hirdetett a kormány, 1 százalékos államháztartási hiánnyal számol, míg az idén 1,8 százalékos lehet a GDP-arányos deficit.

Budapest látképe a Budai várból Fotó: Polyak Attila - Origo

A külső sokkoknak is egyre jobban ellenáll az ország, miután a devizában lévő államadósság aránya folyamatosan csökken. A devizaadósság aránya a 2010-es 40 százalékról a GDP 17,2 százalékára esett le, miután az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. stratégiai célként tűzte ki, hogy csökkentse a külföldi intézmények szerepét a finanszírozásban, és ehelyett inkább a lakosságtól vonjon be pénzt - írja a Napi.hu.

Ennek köszönhetően 2023-ra a mostani devizaadósság megfeleződhet.

Magyarország nettó külső adóssága a 2012-es, a GDP 70 százalékát kitevő csúcsról a 2018. év végére a GDP 5,3-ára csökkent, ami történelmi rekord. Ugyanakkor az ország nettó nemzetközi befektetési pozíciója 2013 óta a GDP 90 százalékáról 2019 második negyedévében 53 százalékra javult. A magánszektor eladósodottsága csökkent az elmúlt nyolc évben, a folyó fizetési mérleg pedig átlagosan 3,1 százalékos pluszban volt 2016-2018 között.

A felminősítés harmadik oka a magas beruházási ráta, a beruházások 2018-ban a GDP 25,7 százalékát tették ki, jövőre 27,3 százalékot várnak. Magyarországon a beruházások növekedése erőteljesen függ az uniós forrásoktól és a közvetlen külföldi befektetésektől - állapítja meg a Scope Ratings.