A bírói testület elutasította a londoni Rubik's Brand cég keresetét, és helybenhagyta az uniós védjegyhivatal (EUIPO) döntését, amely szerint a vitatott kockaforma alapvető jellemzőit magán hordozó védjegyet a vonatkozó uniós rendeletet megsértve lajstromozták.
A védjegyet a játék jogait birtokló, többek között Rubik Ernő szellemi tulajdonjogait is védő brit Seven Towns cég jegyeztette be még 1999-ben. Ezt a német Simba Toys 2006-ban megtámadta, arra hivatkozva, hogy a kocka - miután elforgatható - olyan műszaki megoldást tartalmaz, amely miatt
csak szabadalomként részesülhet oltalomban, de védjegyként nem.
A Simba Toys német játékgyártó az említett védjegy törlését kérte az EUIPO-tól. Az uniós védjegyhivatal előbb elutasította, majd egy uniós törvényszéki döntés nyomán helybenhagyta azt.
A Rubik's Brand Ltd, amely jelenleg a vitatott védjegy jogosultja, megtámadta a Törvényszék előtt az EUIPO ezen utóbbi határozatát.
A luxembourgi székhelyű Európai Unió Törvényszéke ítéletében azonban az EUIPO-val egyezően úgy ítélte meg, hogy a játék alkotta jellemző kockaforma nem választható el sem a rácsos szerkezettől, sem pedig a termék azon funkciójától, hogy a kis kockákból álló sorokat vízszintesen és függőlegesen el lehet forgatni.
Az ítélet szerint a kockaformát tehát nem lehetett volna uniós védjegyként listába venni, mert
alapvető jellemzői szorosan kapcsolódnak a védjeggyel ellátni kívánt áru fő funkciójához.
Az uniós védjegyhivatal (EUIPO) helyesen minősítette alapvetőnek azokat a műszaki jellemzőket, amelyek alapján törölni kell a védjegyet - mondták ki a bírák.
A döntésnek azért lehet jelentősége, mert befolyással lehet a Rubik-kocka további kereskedelmi pályafutására, összefüggésben más gyártók termékeivel.
A védjegyjogosultak - más szellemi tulajdonjogok, ideértve a szabadalmat is, jogosultjaival ellentétben - ugyanis határozatlan időre kapnak jogosultságot arra, hogy megakadályozzák a védjegyükkel megegyező vagy ahhoz hasonló megjelöléssel ellátott (a jelen esetben a védjegyükkel megegyező vagy ahhoz hasonló formájú) termékek engedélyük nélkül történő forgalomba hozatalát.
Ebből viszont az is következik, hogy ha a termék csak szabadalmi oltalomban részesülhet, annak gyártása - bizonyos feltételek esetén - jogszerűen válhat lehetségessé más gyártók számára is.