Jó hírt kaptak a lakáseladók

15. Ingatlanközvetítő

Az ügyészség újabb ingatlanközvetítői szerződés tisztességtelen kikötései miatt perelt sikeresen. Az ügyész által indított perben fontos, a közvetítői díjat és a megbízókat általában is érintő kérdésekről döntött jogerősen a bíróság.

A bíróság megállapította, hogy

tisztességtelen, ha az ingatlanközvetítő a sikeres közvetítéstől függetlenül, annak ellenére kéri a jutalékát, hogy megfelelő vevőt ténylegesen nem közvetít.

A közvetítői szerződések célja az ingatlan sikeres értékesítése (bérbeadása), ezért ha az ingatlanközvetítő pusztán érdeklődőket hoz, és az ingatlant meghirdeti, mindaddig a jutalékra nem tarthat igényt, amíg a fogyasztó az adásvételi vagy bérleti szerződést meg nem köti. Az ingatlanközvetítő hirdetési és marketing tevékenységéért külön jutalék tehát nem jár, mivel a jutalék a szerződés szerint a sikeres eladásért (bérbeadásért) jár.

Az ún. kizárólagos szerződések esetén az ingatlanközvetítő díjkedvezményt ad a megbízónak, aki cserébe vállalja, hogy ingatlanát saját maga nem hirdeti, más ingatlanközvetítőnek megbízást nem ad.

A kedvezményhez társuló szerződésben többletszolgáltatásnak nevezett („rendelkezésre tartás" díja, felmerülő „esetleges" költségek) mögött azonban tényleges szolgáltatás nincs, de a fogyasztót ezért fizetési kötelezettség terheli. Ez a Polgári Törvénykönyv alapján tisztességtelennek minősül,

mivel az eladót – átalánytérítés formájában – fizetésre kötelezi. Tehát nemcsak arról van szó, hogy az ingatlanközvetítő iroda nem végez sikeres közvetítői tevékenységet, hanem a többletszolgáltatások tekintetében sem nyújt szolgáltatást, csak ennek puszta lehetőségét kívánja megfizettetni a megbízóval.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Ellentétes a jogszabályokkal az is, hogy a vállalkozás a szerződést bármikor felmondhatja, miközben az eladó ugyanerre nem jogosult.

A perbelihez hasonló, egy ingatlan eladására létrejött kizárólagos közvetítői szerződés esetén a megbízó felmondási jogának kizárása azért nem lehetséges, mert a közvetítői szerződés nem minősül tartós jogviszonynak, így a felmondás joga nem korlátozható és nem zárható ki.

Egyetértett a bíróság az ügyésszel abban is, hogy ha az eladó bánatpénzre vagy a foglalóra jogosult, ez kizárólag őt illeti meg,

kártalanítására, illetve arra szolgál, hogy a szerződés megkötésének vagy teljesítésének elmaradásából eredő veszteségét csökkentse. A vevő visszalépése, vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása a fogyasztónál jár idő- és anyagi veszteséggel, míg a közvetítőnél nem, ezért a pénzből az ingatlanközvetítő részesedése indokolatlan és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes.

Illusztráció Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A vételi ajánlathoz kapcsolódóan a bíróság leszögezte, hogy

tisztességtelen az eladót abban az esetben is díjfizetésre kötelezni, amennyiben számára a vételi ajánlat nem elfogadható.

Az ügyész helyesen utalt arra is, hogy annak is jelentősége van, hogy a vételi ajánlat visszautasítása a megbízónak felróható-e, illetve annak tényleges, valós, alapos oka volt-e, amelyek vizsgálata nélkül a támadott rendelkezés tisztességtelen.

Végül ismét megállapítást nyert, hogy

az is tisztességtelen, ha a Pest megyei ingatlanok közvetítése esetén a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság illetékességét köti ki az ingatlanközvetítő a szerződésben,

mert az megnehezíti a fogyasztó igényérvényesítési lehetőségeit.