A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből kiderül, hogy szeptemberben jelentősen 11,1 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 9 százalékkal emelkedett a kibocsátás.
A munkanaphatástól megtisztított éves adat és a havi változás mutatója szeptemberben volt a legmagasabb ebben az évben. A legnagyobb súlyú járműgyártásban, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában jelentősen gyorsult a növekedés éves üteme az augusztusi 2, illetve 5,9 százalék után.
A következő évben a minimálbér és a garantált bérminimum - az idei évhez hasonlóan - nyolc-nyolc százalékkal emelkedik a tavaly év végén kötött, 2019-re és 2020-ra szóló megállapodás szerint. Ennél nagyobb mértékű emelkedés már meghatározott gazdasági mutatókhoz kötött, amelyek azonban csak jövőre ismerhetők meg.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség már jelezte, hogy újratárgyalná az egyezséget, ám mivel a szövetség azt nem írta alá, komoly kérdéseket vet fel a kezdeményezése. A munkaadói képviseletek ugyanakkor elegendőnek tartják a minimálbérek tervezett emelésének mértékét, érvelésük szerint a munkaerőpiac keresletvezérelt, így egyébként is magasabb béren foglalkoztatnak ma már a munkaadók.
A héten az Európai Bizottság (EB) javította a magyar bruttó hazai termék növekedésére vonatkozó előrejelzését. Eszerint az előzőleg becsült 3,7 százalékkal szemben idén 4,6 százalékos GDP bővülés várható, ami a harmadik legmagasabb érték az Európai Unióban.
Emellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is jelentősen javított a Magyarországra vonatkozó prognózisán. Az EBRD 0,9 százalékponttal javította a magyar GDP idei egész évi növekedési ütemére adott becslését májusban kiadott előző előrejelzéséhez képest, abban a prognózisban ugyanis még 3,7 százalékos magyarországi növekedési becslés szerepelt 2019-re. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar gazdaság fejlődő pályán halad, ezt támasztja alá, hogy az elmúlt kilenc év alatt az Európai Unió egyik legdinamikusabban bővülő gazdasága lett.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten bejelentette, hogy Északkelet-Magyarországra érkezik egy autóalkatrészeket gyártó fontos japán vállalat. A 13 milliárd forintos autóipari beruházással a cég mintegy 300 új munkahelyet hoz létre.
Japán a legnagyobb ázsiai beruházó Magyarországon, egyúttal pedig az ország harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere Ázsiában. A távol-keleti ország világszinten a legnagyobb felvevő piaca a magyar élelmiszeripari termékeknek, elsősorban a sertés- és baromfihúsnak.
Az Egyesült Államok és Kína a héten megállapodott abban, hogy a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások előrehaladásával párhuzamosan megszüntetik az egymás termékeire korábban bevezetett pótvámokat.
Kao Feng, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a megállapodás szerint a tárgyalásokon elért eredmények függvényében szakaszosan törlik el a megemelt vámokat.
A héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatóból kiderült, hogy az OTP az idei harmadik negyedévben 131,6 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredményt ért el, ami 53 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszak, és 25 százalékkal az idei második negyedév nyereségét.
Az elemzői várakozást meghaladóan alakult a Richter negyedéve is. A gyógyszeripari vállalat konszolidáltan 22,5 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ami 147,6 százalékkal magasabb az előző évinél, árbevétele pedig 28,2 százalékos emelkedéssel, 127,5 milliárd forint lett. Emellett a Magyar Telekom Nyrt. csoport adózott eredménye éves összehasonlításban 8,2 százalékkal 14,5 milliárd forintra nőtt, árbevétele 0,6 százalékkal 164,6 milliárd forintra emelkedett az idén a harmadik negyedévben.
A Boeing egyik volt charlestoni dolgozója azzal vádolta a gyártót, hogy a 787 Dreamlinerek negyedébe nem működő vészhelyzeti oxigénellátó rendszer kerülhetett, és amikor szóvá tette, senki nem foglalkozott az üggyel.
Azt is állította, hogy a Boeing nem tartotta be a saját belső protokolját, és nem voltak képesek a hibás alkatrészek útját nyomon követni a gyárban, így több ilyen elem is egyszerűen elveszett. Emellett a dolgozókra nehezedő nyomás miatt többször a sztenderdet nem teljesítő alkatrészeket is beszerelték a gépekbe, csak, hogy tartsák a költségszintet és a gyártási menetrendet.
A KSH legfrissebb adatai szerint szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a naptárhatástól megtisztítva az augusztusival megegyezően, 5,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, a nyers adat szerint 6,3 százalékkal nőtt.
A héten kiderült az is, hogy a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak októberben az egy évvel korábbiaknál, szeptemberhez viszonyítva 0,6 százalékkal emelkedtek. A maginfláció a szeptemberi 3,9 százalékosról 4,0 százalékra nőtt ugyanúgy 0,1 százalékponttal, mint az átfogó mutató.
Mintegy 2300 milliárd forintos mérlegfőösszegével az ország ötödik legnagyobb hitelintézete lépett piacra a takarékok és a Takarék Kereskedelmi Bank országos egyesülése nyomán. Az így létrejött Takarékbank saját tőkéje 120, jegyzett tőkéje 70 milliárd forintra emelkedett, hitelállománya eléri az 1400, betétállománya pedig az 1700 milliárd forintot.
A fúziók révén az országos Takarékbank ügyfeleinek száma több mint 1,1 millióra nőtt, 750 fiókjával és 15 Takarék mobil bankfiókjával a legnagyobb, országos fiókhálózatot üzemelteti.
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis azt közölte, hogy szeptemberben szezonális és naptári kiigazítással 0,6 százalékkal csökkent az előző havihoz képest a német ipari termelés volumene az augusztusi 0,4 százalékos emelkedés után. Elemzők szerényebb, 0,4 százalékos termeléscsökkenésre számítottak.
Az egy évvel korábbihoz képest szeptemberben naptárhatással kiigazítva 4,3 százalékkal esett a német ipari termelés. Szakértők kisebb, 2,9 százalékos csökkenéssel számoltak az augusztusi 3,9 százalékos esés után.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten elmondta, hogy a kormány és Szabó Tamás, Jászberény polgármestere által kidolgozott hatpontos akcióterv garantálja, hogy az Electrolux csoportos létszámleépítéssel érintett mintegy 800 munkavállalója nem lesz munkanélküli, és Jászberény sem fogja megérezni a vállalat kapacitásleépítését.
A kialakult helyzet megoldására a hat pontból álló akcióterv első elemeként két kormányzati megállapodás jött létre két új beruházásáról. Az egyik megállapodást Rosenberger Magyarország Kft.-vel kötötték meg, a vállalat új, 6,5 milliárd forintos beruházást hajt végre, ezzel 150 új munkahely jön létre. A másik a Szatmári Kft. 1,4 milliárd forintos beruházása, amelyhez 680 millió forint támogatást ad a kormány a Nagyvállalati beruházási támogatási program keretében és 30 új munkahelyet hoznak így létre.
Csötörtökön kezdődött és 48 órán át tartott a német légiutas-kísérők független szakszervezetének (UFO) sztrájkja a Lufthansa légitársaságnál. A munkaleállás leginkább a frankfurti nemzetközi repülőtéren okozott gondokat, ott 800 Lufthansa-járatot kellett törölni a menetrendből.
A légitársaság a sztrájk miatt rendkívüli menetrendet vezetett be, csütörtökön az eredetileg tervezett 3 ezer helyett csak 2.300 járat közlekedett, a pénteki tervezett 3 ezer helyett mindössze 2.400 indult el. Több budapesti járat is kimaradt. A járattörlések 180 ezer utast érintettek.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a héten közölte, hogy a most elkészült, 2019-2030-as időszakra szóló kkv-stratégia segíti a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat a gazdasági szerkezetváltásuk során.
Az államtitkár az átfogó célok közül kiemelte a működő vállalkozások zöld és high-tech megújulásának támogatását, az adminisztrációs terhek ésszerű keretek közé csökkentését, valamint a kiválóan teljesítő vállalkozások elismerését.