A maginfláció a szeptemberi 3,9 százalékosról 4,0 százalékra emelkedett ugyanúgy 0,1 százalékponttal, mint az átfogó mutató.
A maginfláció májusban volt legutóbb ilyen magas, amikor idei tetőpontján, 3,9 százalékon állt a fogyasztói árindex.
Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerek áremelkedése a szeptemberi 5,1 százalékról 5,4 százalékra fokozódott. Ezen belül gyorsult 15,5 százalékosra a sertéshús drágulása, a párizsi és kolbászféléké 10,8 százalékosra, a cukoré 8,1 százalékosra. A kenyér ára 6,7, a liszté 5,8 százalékkal volt magasabb a tavaly októberinél. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) drágulása az előző havi 6,5 százalékról 5,3 százalékra szelídült.
A zöldségek már 3,2 százalékkal olcsóbbak lettek, mint tavaly októberben,
a gyümölcsök viszont 5,4 százalékkal drágábbak és a burgonyáért még mindig 14,7 százalékkal kellett többet fizetni.
Az üzemanyagok ára a szeptemberi 4,6 százalék után októberben is 4,0 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy éve.
2019. január–októberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal nőttek, írja honlapján a KSH.
A tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára, ezért bázishatások és az árnyomás élénkülése miatt a tavaszi hónapokban 4 százalék közelébe emelkedett az infláció. Az üzemanyagok tavaly év közepétől látott magas bázisa miatt azonban az őszi hónapokban pedig megint 3 százalék alá került, majd decemberben az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt ismét 4 százalék fölé ugorhat, így éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számítunk. Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását. A maginfláció így tartósan 4 százalék közelében alakulhat idén.
Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését, különösen, ha az üzemanyagárak tartósan alacsony szinten maradnak.
Jövőre bázishatások és az alacsony importált infláció miatt 3,1 százalékos átlagos inflációra számítunk, míg az első hónapokban 4 százalék közelében lehet az infláció, májustól egyes hónapokban ismét 3 százalék alatti inflációra számítunk, így jövőre nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására - írja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője, a hosszabb távú inflációs trendeket értékelve elmondta, hogy a lakossági inflációs várakozásoknál az elmúlt időszakban változás történt. A korábbi években - például 2016-ban - ugyanis bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt voltak, vagyis a többség ettől elmaradó ütemre számított. Ezzel az idén jóval többen számítanak akár 4 százalék feletti árindexre.
A szakember további gyorsulásra számít az év utolsó hónapjaiban elsősorban az üzemanyagokhoz köthető bázishatás miatt, tavaly novemberben és decemberben ugyanis estek az benzin- és gázolajárak. Decemberben szerinte már 3,8 százalékos lehet az infláció, az éves átlagos ütem 3,3 százalék körül alakulhat. Németh Dávid hozzátette, hogy jövőre éves átlagos infláció 3,5 százalék körül lehet.