Az idén nyáron kihirdetett, a hosszú távú részvényesi szerepvállalásról szóló törvénnyel (2019. évi LXVII.) az európai uniós direktívában (Shareholder Rights Directive II, SRD II) meghatározott szabályok kerültek be a magyar jogrendszerbe. A szabályozás célja, hogy
a pénzügyi válság tapasztalatai alapján biztosítsa, hogy a szereplők (részvényesek és üzleti szereplők) kellő információ birtokában megfontolt és hosszú távú üzleti döntéseket hozhassanak,
továbbá elősegítse a részvényesek minél aktívabb részvételét a tőzsdei társaságok döntéshozatali folyamatában.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy az új szabályok jelentős hatással lesznek az intézményi vagyonkezelés rendszerének egészére, és nem kevés új feladatot rónak a terület szereplőire, így a biztosítókra és foglalkoztatói nyugdíjpénztárakra, mint intézményi befektetőkre, továbbá a portfoliókezelőkre és befektetési alapkezelőkre. Az új jogszabály hozzájárulhat a nyilvános tőkepiacok transzparenciájának növekedéséhez, valamint a részvényesi joggyakorlás akadálymentesebb gyakorlásához, ezáltal ösztönzéséhez, amely végső soron a nyilvánosan működő társaságok iránti bizalom további építését szolgálja. Az előírások a részvényesi szerepvállalást olyan módszerekkel támogatják, amelyek nem korlátozzák aránytalanul a befektetők és a tőzsdén jegyzett társaságok racionális gazdasági, üzleti döntéseinek meghozatalát, és azok végrehajtását.
Az új szabályok alapján
a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak javadalmazási politikával kell rendelkezniük, illetve ennek megvalósításáról javadalmazási jelentéseket kell közzétenniük.
Ezen kívül felül kell vizsgálniuk, illetve ki kell alakítaniuk a részvényesek azonosítására vonatkozó részletes eljárásukat, továbbá új tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali szabályoknak kell megfelelniük.
Az egyes befektetési vállalkozásoknak szerepvállalási politikát kell kidolgozniuk és alkalmazniuk a részvénybefektetések esetén,
illetve új tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali szabályoknak is meg kell felelniük. Felül kell vizsgálniuk továbbá az intézményi befektetői vagyon kezelésére kötött szerződéseiket.
Az egyes befektetési alapkezelőknek (ABAK és ÁÉKBV) szerepvállalási politikát kell kidolgozniuk és alkalmazniuk a részvénybefektetések esetén.
Az egyes biztosítóknak, foglalkoztatói nyugdíjpénztáraknak szerepvállalási politikát kell kidolgozniuk, és alkalmazniuk a részvénybefektetések esetén, továbbá felül kell vizsgálniuk az eszközkezelőkkel kötött szerződéseiket.