Átlag havi 22 ezer forinttal maradna több a munkavállalóknál

Debrecen, 2016. január 4. Megújított tízezer forintos bankjegyek. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Az elmúlt napok kormányzati közlései alapján nem lenne meglepő, ha a kormány a következő év elején újabb adócsökkentést jelentene be - írja a Magyar Nemzet. Ha a döntéshozók a személyi jövedelemadó mérséklése mellett határoznak, szakemberek szerint azontúl, hogy nagyjából ötmillió ember nettó jövedelme növekedne, lehetőség nyílna a szürkefoglalkoztatás visszaszorítására, s olyannyira előnyös helyzetbe kerülne az ország az uniós adóversenyben, ami önmagában újabb befektetőket csábíthatna ide. Az egy számjegyű szja kialakítása pedig akár ezermilliárdos adócsökkentést is jelenthetne. De kérdés, mit engednek az anyagi lehetőségek.

A kulcs az adócsökkentés – így fogalmazott a napokban Orbán Viktor kormányfő, amikor a jövő évi lehetséges gazdaságvédelmi intézkedésekről beszélt. A miniszterelnök részleteket ugyan nem árult el, de valószínű, hogy ha tehermérséklésre kerül sor, akkor a kormány – az elmúlt évekhez hasonlóan – a munkaadók közterhein, az úgynevezett szociális hozzájárulási adón farag majd, ugyanakkor szóba jöhet a személyi jövedelemadó (szja) csökkentése is. A fő kérdés – ahogy a kormányfő is rámutatott –, hogy mit enged az állam aktuális pénzügyi mozgástere.

Illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo

Fehér lenne a szürke

A Magyar Nemzet szakértőket kérdezett arról, gazdaságélénkítő intézkedés volna-e a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsának csökkentése.

"Az szja mérséklése különösen akkor hajtana számottevő gazdasági hasznot, ha a kulcs egy lépésben csökkenne tíz százalék alá" – nyilatkozta a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, utalva az egy számjegyű szja-ról szóló, régebb óta élő kormányzati elképzelésre. "A változtatás egyszerre segítené a munkahelyteremtést, a befektetők Magyarországra csábítását és a feketefoglalkoztatás letörését" – vélekedett Ruszin Zsolt. A szakember az utóbbi kapcsán kifejtette:

manapság nagyjából negyedmillióra tehető azoknak a száma, akik minimálbér környéki összeget keresnek legálisan, ezenfelül azonban bizonyos summát zsebbe is megkapnak.

A jelentős szja-csökkentés – kiegészülve célzott adóhivatali fellépéssel – érdemben tisztítaná a szürkezónát, ami azonnali adóbevételt is jelentene. Visszatekintve a magyar adózástörténetre, a szakember arról is beszélt, hogy a magyar nép közel ötszáz évig idegen hatalomnak adózott, így az úgynevezett direkt adóztatás helyett sokkal közelebb állnak hozzá a forgalmi típusú adók, amelyek a fogyasztás és a szolgáltatások igénybevételekor merülnek fel.

"Már csak ezért is jó megoldás a magasabb forgalmi adók alkalmazása és a jövedelemadók folyamatos mérséklése – fogalmazott Ruszin Zsolt.

Szerinte az szja 15 százalékos kulcsát még ebben a kormányzati ciklusban tíz százalék alá nyomhatnák a döntéshozók, a fedezetre vonatkozó kérdésre pedig azt mondta: a feketegazdaság elleni hatékony hatósági fellépés ezután is elemi érdeke kell legyen a pénzügyi kormányzatnak.

Illusztráció Forrás: MTI/Oláh Tibor

Átlagosan 22 ezer forint maradna a munkavállalóknál

"Érzékelhető gazdasági előnyök remélhetők a személyi jövedelemadó jelentős mérséklésétől, az esetleges szja-csökkentés körülményein ugyanakkor sok múlhat – ezt Honyek Péter mondta. A PwC Magyarország szja-tanácsadási csoportjának vezetője azzal kezdte:

ha a személyi jövedelemadó kulcsát kilenc százalékra módosítaná a kormány, úgy az átlagos fizetést keresők havi juttatása 22 ezer forinttal nőne.

A teherkönnyítés nyomán a pénztárcákban maradó pluszösszeg egy részét biztosan elköltenék az érintettek a boltokban, a szolgáltatóknál, ami jól jöhetne a gazdaságnak.

"Hozzá kell tenni azt is, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalókat Magyarországon magasabb közterhek sújtják, mint a többi visegrádi országban vagy akár egyes nyugat-európai államokban, így a lépés könnyen indokolható is volna", mondta Honyek Péter.

"A legnagyobb kérdés ugyanakkor az, hogy a nagy horderejű adócsökkentést miből fedezné a kormány. Egy százalékpontnyi szja-mérséklés ugyanis az idei számok alapján akár 175 milliárd forintba is kerülhetne. Vagyis körülbelül ezermilliárd forint kiesést jelentene, ha a mostani 15 százalékos kulcs egy csapásra kilencszázalékosra változna. Ehhez vagy az állami kiadások érdemi csökkentésére volna szükség, vagy más közterhek egyidejű megemelésére" – vélekedett az adótanácsadó.

Varga Mihály: 2021 környékén kerülhet napirendre a kérdés

A kormány céljai között régóta szerepel, hogy legfeljebb kilenc százalék legyen a személyi jövedelemadó – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek nemrégiben a pénzügyminiszter. Varga Mihály ugyanakkor hozzátette: a lépéshez szükséges anyagi mozgásteret a már megszavazott jövő évi költségvetési törvény nem tartalmazza. A kérdés emiatt – a tárcavezető szerint szigorúan a gazdasági teljesítmény és a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett – leghamarabb 2021 környékén kerülhet újra napirendre.

Több munkahely létesülne

Hogy miképpen befolyásolhatja az szja esetleges csökkentése a befektetők magatartását, arról a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere beszélt. Fischer Ádám azzal kezdte, hogy a külföldi befektetők – sok más szempont mellett – a munkabérre rakódó teljes közteher mértékét is vizsgálják, vagyis arra kíváncsiak, hogy az adókat, a járulékokat is beleszámítva száz forint nettó bér kifizetésének mennyi a teljes költsége.

"Ebből a szempontból tehát mindegy, hogy a vállalkozások által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adót vagy a személyi jövedelemadót mérsékli a kormány" – mutatott rá a szakember, mind a két közterhet a munkabér után kell leróni.

"Az alacsony szja-nak ugyanakkor rendkívül vonzó üzenete lenne a külföld felé.

A munkabér terhei jelentősen csökkentek az elmúlt néhány évben, az szja mérséklése pedig még tovább javítana a helyzeten, újabb munkahelyek létesítésére motiválva a befektetőket. A személyi jövedelemadó csökkentése tehát javítaná az ország adóversenybeli helyzetét

– összegezte Fischer Ádám, majd hozzátette: az adóversenyben leginkább Szlovákia és Románia tekinthető konkurenciának, ahol – hozzánk hasonlóan – szintén egykulcsos az adórendszer.