Az arany lett az új olaj a világ egyik legkiszolgáltatottabb térségében

Nem tudni pontosan, hány támadó van a szállodában

Miután az egyik legveszélyesebb, szélsőséges terrorista csoportot, az Iszlám Államot, az ellene végrehajtott, összehangolt nemzetközi katonai akcióknak köszönhetően, kiűzték a közel-keleti térségből, tevékenységét áttette Afrika egyik legszegényebb régiójába. A Száhel-övezet országai, vagyis a Szahara alatti területeken található afrikai államok, a Föld leggyengébb államisággal bíró régiói, erőtlen gazdasággal, lakosaik kedvezőtlen életkilátásaival, szinte leküzdhetetlen mélyszegénységgel. A térségben azonban több olyan fontos nyersanyag is nagy mennyiségben található, amely az egész világnak fontos. Ezek közül az aranykitermelés az, amelyre az iszlamisták egy másik szélsőséges csoporttal, az al-Kaidával együt, rátelepedtek.

Szélsőséges dzsihádista csoportok erősödnek meg Nyugat-Afrika, illetve a Száhel-övezet országaiban, ahol a kitermelt arany megcsapolásával juttattják a terrorszervezeteket anyagi erőforrásokhoz. Térségbeli jelenlétük nem újkeletű, ám egyre nagyobb figyelmet kapnak azóta, hogy felszámolták az Iszlám Államot. Amíg a terrorszervezet működtette az általa egyoldalúan, más államok által soha el nem ismert kalifátust, addig az elfoglalt területek olajtartalékai és azok nyomott áron történt értékesítése jelentette számukra a legfőbb bevételi forrást.

Nyugat-Afrika azonban más.

Ahogy a Global Inititave friss, a Száhel-övezet szervezett bűnözéséről írott tanulmánya bemutatja,

az illegális aranybányászat komoly iparággá nőtte ki magát,

amely Szudánban, Líbiában, Csádban, Nigerben, Algériában és Maliban is megerősödött. Főleg azután, hogy a nyugat-szudáni Dárfúrban az első, talajhoz közeli készleteket 2011-ben felfedezték. Azóta a térség a korrpució, a szervezett bűnözés melegágyává, és a szélsőséges terrorista csoportok fészkévé vált.

A nyugat-afrikai Száhel-övezet országaiban megerősödtek a szélsőséges iszlamisták Forrás: Google Maps

Burkina Faso, Mali, Niger, Togo: az országokban működő kétkezi, általában illegálisan dolgozó aranymosók és aranybányászok kitermelte nemesfém bonyolult csempészútvonalakon keresztül kerül piacra, az abból kapott pénz jelentős része pedig a szélsőségesekhez vándorol. Az ENSZ szerint Burkina Faso a világ tíz legszegényebb országa közé tartozik. A nyugat-afrikai állam északi, Malival és Nigerrel határos szegletében iszlamista fegyveresek rendezkedtek be, és rendszeresen indítanak portyákat a polgári lakosság ellen.

S hogy mekkora volument jelenthet az illegális aranyüzlet a gyakorlatban?

Ezt egészen pontosan persze nem lehet megmondani. A nagyságrendjét viszont meg lehet határozni, és az is bemutatható - miként teszi ezt a Reuters exkluzív összeállításában -, hogyan zajlik és mit takar a terrorista csoportok kéretlen szimbiózisa az érintett afrikai országokban élőkkel.

A 2016-os felvételen, Burkina Faso fővárosában vesznek körbe a kormányerők egy hotelt, amelyen az al-Kaidához tartozó fegyveresek ütöttek rajta Forrás: AFP//Ahmed Ouoba

Szélsőségesek a világ egyik legszegényebb részén

Az ENSZ munkatársai és más elemzők is arra figyelmeztetnek, egy ideje ijesztően megnőtt a felfegyverzett szélsőséges csoportok aktivitása a régió országaiban. Különösen azokban az afrikai térségekben, ahol nagyon gyenge az állam központi kontrollja, mert az ország mindenkori vezetésének nincs pénze, eszköze arra, hogy az isten háta mögötti sivatagos területeken is fenntartsa a rendet és érvényt szerezzen a törvénynek. Ilyen helyeken pedig előbb-utóbb megjelennek a szélsőségesek, fegyverrel a kezükben. Az ott élőkre pedig zsarolással, fenyegetéssel, vagy akár kivégzésekkel kényszerítik rá saját akaratukat.

A séma nagyjából mindenütt azonos.

Niger, Mali, Burkina Faso területén számos, nem hivatalos aranybánya működik, amelyek valójában nem ipari kitermelésű helyszínek, hanem rengeteg, szegény sorsú, kétkezi aranybányásznak adnak munkát. A témával foglalkozó szakértők különböző módszerekkel, például műholdképek elemzésével próbálják meghatározni ezeket a helyszíneket. Tavaly például a Magyarországnál közel háromszor nagyobb területű Burkina Faso területén 2200 ilyen helyszínt azonosítottak. Ezeknek a bányáknak nagyjából a fele olyan területen volt, amelynek környékén előzőleg élénk dzsihádista aktivitást észleltek, például a biztonsági erőkkel való fegyveres incidenseket is.

Illegális aranymosó Ghánában munka közben Forrás: AFP/Cristina Aldehuela

Ezeken a helyszíneken a szélsőségesek kemény eszközökkel kényszerítik a környéken élőket, hogy a kitermelésben dolgozzanak, akár állatvédelmi rezervátumokban is, például Pama közelében a Kabonga-bányában. Ezeknek a körzeteknek a jelentős részében az aranykitermelés ma már törvényileg tiltott. A Reutersnek névtelenül nyilatkozók szerint a fegyveresek sokszor csak azt adják utasításba, hogy menjenek ki a földekre aranyat keresni, akár még a tiltott területekre is, és abból valamennyit adjnak át begyűjtőiknek. A többiből pedig fedezhetik saját megélhetésüket. Másik jellemző, ennél sokkal brutálisabb gyakorlatuk az, hogy

az egyébként a térségben működő felvásárlókat, faluról falura járókat, egyszerűen kifosztják, egyes esetekben meg is gyilkolják.

Az incidensek miatt rengetegen menekültek el a nagyvárosokba, mindenüket hátrahagyva. Különösen idén nyáron nőtt meg az otthonukat elhagyók száma, és azokban a hetekben több százan jelentek meg Burkina Faso fővárosának, Ouagadougou-nak a szélén. Volt közöttük néhány aranybányász is, akik a riportereknek elmondták: ismeretlen helyről érkezett szélsőségesek szivárogtak be csoportjaik közé, akik saját szabályaikat kényszerítették rájuk, és megfenyegették őket, hogy mindenkit megölnek, ha értesítik a hatóságokat.

A térségben nem ritka a gyerekmunka sem Forrás: AFP/Issouf Sanogo

Állam nélkül a senkiföldjén

Akik viszont maradtak, akarva-akaratlanul hozzájárulnak a terroristák finanszírozásához. S mindeközben félnek: a nem éppen kockázatmentes terepen járt riportereknek többen arról számoltak be, a vidéki térségekben négykerék meghajtású autókkal közlekedő fegyveresek ránézésre jobban felfegyverzettek, mint a rend fenntartására kivezényelt kormányerők. Ráadásul egyre szervezettebben működnek.

A térség politikailag instabil, a lázadó csoportok és a regionális dzsihádisták közötti összetűzéseknek az elmúlt években több ezren estek áldozatul, köztük több tucatnyi bányász.

Az USA illegális vadállat kereskedelem ellen küzdő egyik szervezete az ott alkalmazott módszerekkel, térinformatikai eszközökkel térképezte fel a térségben a szélsőségesek aktivitását, a bányaterületek körüli mozgásukat. Ez alapján megállapították, hogy a kézi fejtésű arany útja Burkina Fasoban északról délre, majd keletre vezet, hogy az országhatár környékén az illegális kereskedelembe kerüljön.

Érdekes adalék mindehhez, hogy

az érintett országok kormányainak sincs egységes álláspontja arról, mi is történik ezekkel a területekkel, valóban a senki földjévé, fanatikus bandák uralta területekké váltak-e vagy sem.

Például Mali bányaipari minisztériumának egy magas rangú tisztviselője diplomatikusan úgy fogalmazott, "nem zárhatják ki, hogy iszlamisták rátelepedtek az arany körüli ügyletekre az ország északi részén, de már dolgoznak a kétkezi bányászatot szabályozó törvényeken." Maliban - az ENSZ jelentése szerint - a lázadó csapatok szabályosan megadóztatják az aranykereskedelmet, Niger kormánya pedig hasonlóképpen nyilatkozott az ottani iszlamisták működéséről.

A leginkább ellentmondásos helyzet azonban Burkina Fasoban alakult ki. Az ottani bányaügyi miniszter idén májusban kijelentette: az iszlamisták átvették néhány kitermelési helyszín felett az irányítást, ahol szabályos táborokat létesítettek a bányászoknak, hogy azok a kormányzati tiltás ellenére is dolgozzanak.

A novemberi felvételen: katonai alakulat fésüli át Burkina Faso egyik északkeleti erdős területét, rejtőzködő szélsőségesek után kutatva:

Forêt de Tofagala - Nord-est du Burkina Faso. Opération Bourgou 4
Pour se donner une idée de la configuration du terrain (visibilité - très - réduite, pour les opérations de fouille de cette "zone refuge") #barkhane#fildefensepic.twitter.com/EoDwqtiyvJ

— FdeStV (@Marsattaqueblog) 2019. november 19.

Ennyi lehet az igazán piszkos pénz

Nehéz megbecsülni, milyen volument képvisel az arany piacán a Niger, Mali, Burkina Faso országaihoz köthető, nem hivatalos aranykitermelés és -kereskedelem. Az OECD közlése szerint

ez éves szinten eléri a 2 milliárd dollárt, azaz a mintegy 610 milliárd forintot, mennyiségben pedig néhányszor ötven tonnának felelhet meg.

Ebből próbálnak minél többet lefölözni a dzsihádisták.

Ez hallatlanul nagy összeg egy olyan térségben, ahol gyenge a gazdaság, és például a főként háztáji mezőgazdasági termelésre berendezkedett Burkina Fasóban az éves GDP nem éri a 13 milliárd dollárt. Ráadásul az engedély nélkül végzett, kétkezi aranykitermelés sokak számára az egyetlen megélhetési forrást jelenti egy olyan államban, ahol a Világbank adatai szerint az egy főre jutó átlagos éves jövedelem 660 dollár, azaz kb. 200 ezer forint (tehát: 12 hónapra).

"Vajon hány ember lenne képes megfizetni például az iskoláztatás költségeit az aranykeresés nélkül?" - teszi fel a helyzet bonyolultáságra utaló kérdést a helyi aranybányászokat tömörítő szakszervezet vezetője, majd hozzáteszi:

A mi gazdaságunk az aranybányászattal egyenlő. Semmi másunk nincs."

Egyes szakértői becslések szerint amióta 2017-ben a dzsihádista fegyveresek megerősítették jelenlétüket Burkina Fasóban, azóta a kézi aranykitermelés volumene évi 1 milliárd dollár értékűre nőtt. De azt, hogy ebből mekkora mértékre teszik rá kezüket a szélsőséges csoportok, senki nem tudja, ahogy azt sem, pontosan hány lelőhelyet ellenőriznek.

Szélsőségesek települtek rá a nehéz körülmények között élő térség lakosainak mindennapjaira Forrás: AFP/Sandra Gätke

Az összeg minden bizonnyal nagy, amit a 2018-as tapasztalatok is alátámasztanak: a kormányzat hivatalnokai 24 olyan területen tettek személyesen látogatást, melyek közelében iszlamisták támadásokat követtek el. Ezek a lelőhelyek évente mintegy 727 kilogramm aranyat adnak összesen, vagyis nagyjából 34 millió dollárnyit. S ezek a helyszínek - ahogy a műholdas elemzések is alátámasztják - csak a törekédét jelentik annak, ahol a szélsőségesek mozgolódnak.

A problémakör vitán felül súlyos és mihamarabbi megoldásért kiállt. A CIA egyik nyugat-afrikai hírszerzője, most független tanácsadó céget működtető korábbi tisztje azt mondta, a szélsőségeseknek sikerült kibővíteniük az ellenőrzésük alatt álló területet, és az arany segítségével jelentősen javították jövedelemszerző képességüket.

Ha a problémát nem sikerül most megoldanunk, az csak mélyülni fog, és a Száhel-övezet válsága máshova is eljuthat"

- fogalmazott a nyugalmazott CIA ügynök.

Az arany nyomában

A Száhel-övezet országainak helyzetével foglalkozók szerint, figyelemre méltó, hogy mekkora, nagyságrendi különbség van a hivatalos aranytermelési és az exportadatok között, ami az aranycsempészet volumenére utal. Az OECD becslése szerint, Burkina Fasóban a kétkezi fejtéssel dolgozók évente 15-20 tonna aranyat termelnek, valahol 720 millió és 960 millió dollár közötti értékben (vagyis nem sokkal a mások által becsült 1 milliárd dollár alatt). 2018-ra az ország 300 kilogramm exportaranyról jelentett e kitermelési módból - ez az ország becsült termelésének mindössze 1,5-2 százaléka.

Így persze adódik a kérdés: hol van a többi arany?

Úgy tűnik, a szomszédos országokba, elsősorban Togóba csempészik, részben azért, hogy megkerüljék az exportadót. Togónak nincs jelentős saját termelése, szerepe így egyfajta csomóponti a tiltott aranykereskedelemben. Amikor odakerült, akkor ott finomítják, illetve feldolgozzák a készleteket, majd azok útnak indulnak Szaúd-Arábiába, Törökországba, Svácjba és Indiába. De információk vannak arról is, hogy ghánai, nigeri, benini vevők elmennek a kitermelési helyszínekre, és az ott felvásárolt aranyat maguk viszik át a gyengén ellenőrzött határokon.

Az elmúlt években a Togóból kikerülő arany fő célállomása az Egyesült Arab Emirátusok lett, mely az aranyafeldolgozás és -kereskedelem egyik globális központja.

Az ENSZ 2018-as adatai szerint az arab állam több mint 7 tonnát importált az afrikai országból, 262 millió dollár értékben

- ez az Emirátusok saját bejelentése a világszervezet felé. Az Emirátusokból az aranyat aztán főként a szaúdi olajkirályság, Törökország és Svájc vásárolja meg - úgy, hogy a forrása sok esetben tehát bizonytalan.

Bárhogy is történt 2018-ban, vagy zajlik az idén, a 2017-es adatok szerint Burkina Faso 2,36 milliárd dollár exportteljesítményének közel 80 százalékát az arany adta, 1,87 milliárd dollár értékben - ebbe természetesen az ipari kitermeléssel kinyert készletek is beletartoznak:

2019 elején ezért Togóra nagy nemzetközi nyomás nehezedett, hogy tegyen határozott lépéseket az aranycsempészet visszaszorítására, mivel ez a régió egyik fő, fenyegető konfliktusforrása. Ugyanakkor Togo bányászati minisztériumának egyik vezető tisztségviselője azt mondta, az év elején felfüggesztették az aranyforgalmazást, hogy a kereskedést átláthatóbbá szervezzék át. Togo 2018-as aranyexport-adatai nem állnak rendelkezésre az ENSZ-nél.

S hogy mi lesz az engedély nélküli bányákkal és bányászokkal a szélsőséges illetve lázadó csoportok dúlta Száhel-országokban, elsősorban Burkina Fasóban?

A helyi hatóságok úgy találták, pusztán 25 helyszínnek van érvényes működési engedélye. Ez elenyésző ahhoz képest, hogy kormányzati tisztviselők több mint 1000 helyszínt látogattak meg országszerte, amiből 800 aktív volt, azaz kitermelés folyt ott. A helyszíni szemléken olyan fejtéseket is felfedeztek, melyeket a műholdak felvételein nem lehetett látni. Az ugyanakkor biztos, hogy rengeteget így sem azonosítottak. Különösen az ország keleti és északi részében gyenge a kormányzati kontroll, ahol az ország összesen 45 megyéjéből 14-ben van szükségállapot.

Aranytörmelék egy bányász vödrében a Togo-Kazaroho régióban Forrás: AFP/John Wessels

A mali különleges egységek katonái egy épület átfésülését gyakorolják egy korábbi, az amerikai hadsereg irányításával szervezett gyakorlaton Burkina Fasóban:

Malian special forces soldiers tactically clear rooms during #Flintlock19 in Loumbila, Burkina Faso Feb 25. pic.twitter.com/OVqNgmQlwA

— US AFRICOM (@USAfricaCommand) 2019. február 26.

Gyászos volt november eleje

Azt, hogy mennyire komolyan kell venni a különböző fegyveres, államellenes csoportok jelenlétét a Száhel-övezet országaiban, jól mutatja a november első napjaiban elkövetett akciójuk.

Ebben legalább harminchét civil vesztette életét és több mint hatvanan megsebesültek, Burkina Faso keleti részében az aranybányákat üzemeltető kanadai SEMAFO bányásztársaság konvoját ért támadásban. Az ismeretlen fegyveresek a SEMAFO vállalat Fada és Boungou nevű bányái közötti úton csaptak le a járműoszlopra, Boungou településtől mintegy 40 kilométerre. A montreali székhelyű cég közleménye szerint a katonai személyzettel kísért konvoj öt buszból állt, amelyeken a SEMAFO helyi alkalmazottai, szerződéses munkatársai és beszállítói utaztak.

A vállalat hangsúlyozta, hogy a Boungou településen működő bánya területe biztonságos, a kitermelés zavartalanul folyik. A SEMAFO egyben részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak és támogatásáról biztosította a nyugat-afrikai ország biztonsági erőit.

Az Economist szerint idén eddig összesen 1600-an estek áldozatául fegyveres összetűzéseknek Burkina Fasóban, és mintegy félmilliónyian veszítették el otthonukat.

Jelenleg, a késő őszi napokban, nincs megbízható információ arról, ki ellenőrizi a hatalmas erdőség és vadvédelmi terület melletti Kabonga-bányát a Száhel-övezetben.