Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az első körben Kína útépítési projekteket hajtana végre Ghánában, ami viszont csak egy része volna az összesen 2 milliárd dollár értékű infrastrukturális beruházáscsomagnak az afrikai országban.
A megállapodás részeként Kína hozzáférést kapna Ghána bauxitkészleteihez
– a nyersanyag az alumíniumgyártás egyik központi összetevője.
Az üzlet azonban komoly kritikákat kapott környezetvédelmi aktivistáktól, a politikai ellenzék felől, valamint a kormány nemzetközi beruházási partnereitől is. Az EXX Africa nevű kockázati tanácsadó cég például kiemelte, a megfelelő átláthatóság hiánya, illetve Ghána adósságállományának fenntarthatósága egyaránt kockázatot jelent a megállapodás kapcsán – írja a CNBC.
Mindazonáltal a kínai delegációt vezető miniszterelnök-helyettes a múlt héten elérte, hogy
elinduljon a beruházás első köre, amely egy 649 millió dollár értékű országos útfejlesztést jelent majd.
Ezzel együtt hat további projektet is fixáltak a felek az idei év végéig.
A tavaly aláírt memorandum alapján a 2 milliárd dolláros beruházás részeként Kína segíti Ghána vasút-, híd- és közúthálózatának fejlesztését, amiért cserébe az ázsiai óriás hozzáférhet Ghána bauxitkészletének 5 százalékához. Kiegészítésként Kína 100 jármű beszerzését támogatja a ghánai rendőrség számára, illetve rendelkezésre bocsát egy 300 millió jüanos (42,7 millió dollár) hitelkeretet.
Kína egyébként egészen hasonló megállapodást kötött nemrég Guineával is. Annak keretében Peking 20 milliárd dollárnyi hitelt biztosít az országnak a következő 20 évben, cserébe szintén a bauxitkészletekhez való hozzáférésért.
Ez azonban csak egy kis szelete a teljes kínai gazdasági terjeszkedésnek Afrikában.
2000 és 2017 között ugyanis az ázsiai nagyhatalom összesen 143 milliárd dollárnyi infrastrukturális hitelről állapodott meg a térség államaival.
A ghánai helyzetet némileg bonyolítja, hogy az országban jövőre parlamenti és elnökválasztást is tartanak. Erre készülve, az ország pénzügyminisztere kijelentette,
a kormány 21 százalékkal megemeli a költségvetési kiadásokat, aminek részeként növelik a közszféra béreit, illetve további infrastrukturális beruházásokat hajtanak végre
– emellett 3 milliárd dollárnyi hitelt kívánnak fölvenni a nemzetközi piacról. Mindez viszont az EXX Africa számításai szerint megemelné a költségvetési hiányt.
Ráadásul Ghána eddig is híres volt arról, hogy a választási ciklusokban a kormányok komoly költekezésbe fogtak. Most pedig ezt úgy hajtanák végre, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint Ghána GDP-növekedése folyamatosan lassulni fog a következő években. A
szervezet szerint idén 7,46 százalékos, jövőre 5,61 százalékos, míg 2022-ben már csak 4,22 százalékos lesz a gazdasági növekedés.
A legnagyobb problémát viszont az jelentheti, hogy eközben nem várható, hogy az ország GDP-arányos adósságállománya a jelenlegi 63 százalék alá csökken majd a következő években. Vagyis igen kockázatos Ghána adósságállományának fenntarthatósága, főleg hogy 2015-ben IMF-mentőcsomagra is szükség volt.
A fentiek mellett azonban a környezetvédő szervezetek is aggodalmaikat fejezték ki a tervezett beruházásokkal kapcsolatban. A kínai-ghánai megállapodás kapcsán például többen jelezték, aggályos, milyen hatásokat fog ez gyakorolni például a Délkelet-Ghánában található Atewa erdőre, amely a felső-guineai esőerdő része. A bauxitbányák az Atewa erdőség hegyvidéki területein találhatóak, és
felmerül a kockázat, hogy megfertőzhetnek három kulcsfontosságú folyót, melyek Guinea három régióját látják el ivóvízzel.
Ráadásul a környezetvédők szerint az a legnagyobb probléma, hogy ezek a kockázatok nem is kapnak kellő nyilvánosságot, vagyis már a megvitatásukra is alig van lehetőség.
