Gurgáon és Bengaluru az elmúlt két évtizedben India techközpontjaivá nőtték ki magukat, és több millió munkavállalót vonzottak be, akik elsősorban a magas fizetések miatt özönlöttek a városokba. Olyan globálisan elismert multinacionális cégek vannak jelen, mint a Google, az Amazon, a Microsoft, de a legnagyobb indiai startupok közül is jó néhány nyitott irodát a techközpontokban.
A gyors növekedés viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy ökológiai vészhelyzetet eredményez, és ráadásul nem is a távoli jövőben, hanem a szakértők szerint akár már néhány éven belül.
India rohamos fejlődése miatt az 1,3 milliárd lakosból egyre többen akarnak kitörni a szegénységből, a technológiai robbanásnak köszönhetően pedig évről évre egyre többeknek sikerül feljutni a középosztályba. Ez viszont azt jelenti, hogy még több gyárat, irodát és lakóházat kell építeni, és mindezekkel együtt folyamatosan nő a személyautók száma is.
Ugyan az ország próbál elmozdulni a környezettudatosság irányába, amit az is jól mutat, hogy 2030-ig 40 százalékra akarják növelni a megújuló energiák használatát. Bár India energiaszükségletének már 23 százalékát megújuló forrásokból fedezik, ám ezzel együtt még mindig ők a világ egyik legnagyobb olajimportőrei, és az elektromos szükségletük felét rendkívül környezetszennyező szénerőművekből nyerik.
Gurgáon 1999-ben még csak egy kisváros volt, ma már viszont hatalmas irodai épületek, dugók és szmog jellemzi.
2019 novemberében a légszennyezés már olyan mértékű volt, hogy egészségügyi vészhelyzetet kellett elrendelni és még az iskolákat is be kellett zárni. Nemcsak az egyre több gépkocsi és a számtalan építkezés okolható a kialakult helyzetért, hanem azok a parasztok is, akik továbbra is inkább elégetik el nem adott termésüket.
Bengaluru fejlődése még Gurgáonét is túlszárnyalta, a hatások pedig még drámaibbak. A korábban üdülővárosnak számító Bengaluru húsz éve még kertekkel és zöld területekkel volt tele, de ebből mára gyakorlatilag semmi sem maradt.
Ha a légszennyezés Gurgáonban problémát jelent, akkor Bengaluruban már inkább tragikus a helyzet.
A város utcáin 2000-ben még csak 1,4 millió autó futott, ez a szám viszont 2019 februárjában már jóval 8 millió fölött volt, és ennek következtében a helyi infrastruktúra valósággal összeomlott. Csúcsidőben a város útjain átlagosan óránként legfeljebb 12 kilométeres sebességgel lehet döcögni.
A két település egy másik közös problémája az egyre növekvő vízhiány. Az előrejelzések szerint Gurgáon és Bengaluru népessége a következő évtizedben megduplázódik, a talajvíz viszont már jövőre elfogyhat.
Már most is milliók függnek magán vízforrásoktól, hiszen az állami készletek nem megbízhatóak, a szolgáltatás pedig gyakran akadozik, vagy teljesen leáll. Bengaluru talajvíz-felhasználása 2019-ben meghaladta a 143 százalékot, ami azt jelenti, hogy a lakosság több talajvizet használt el, mint amennyit a földfelszín az esőből és más forrásokból befogadott.
Gurgáon esetében ez az arány 220 százalék.
Ugyan a világ vezető vállalatai közül többen is keresik a megoldást ezekre a problémákra, ám az eddigi erőfeszítéseknél is sokkal többre van szükség. Az amerikai vállalatok például napelemeket szerelnek a tetőre, és esővízgyűjtő rendszereket is kiépítenek, valamint a raktárakat mozgásérzékelővel ellátott lámpákkal szerelik fel, hogy csak akkor legyen világítás, ha tényleg szükség van rá.
A Flipkart nevű e-kereskedelmi vállalat pedig sikeresen megszabadult az egyszer használatos műanyagoktól, helyette inkább üveget és rozsdamentes acélt használnak. Emellett jövő márciusban már a kiszállítást végző flottájuk 40 százaléka elektromos lesz. Ennek ellenére Gurgáon és Bengaluru lakosainak fel kell készülnie, hogy a helyzet, legfőképpen a vízhiány a következő években csak romlani fog, és a már most meglévő gondok továbbra is velük maradnak, és életük mindennapos részét fogják képezni.