A svéd parlament által 1966-ban alapított intézet beszámolója szerint
a 100 legnagyobb fegyvergyártó cég összesen 420 milliárd dollár (mintegy 125 ezer milliárd forint) értékben adott el fegyvereket és védelmi szolgáltatásokat ügyfeleinek tavaly.
Ez 4,6 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. A jelentés kiemelte, hogy 2002 óta 47 százalékkal bővült a globális fegyverkereskedelem.
A rangsort az Egyesült Államok vezeti 43 céggel, amelyek a fegyvereladások 59 százalékát bonyolították le tavaly, 246 milliárd dollár értékben, ez 7,2 százalékkal haladta meg a 2017-es teljesítményt.
Köztük van a világ legnagyobb fegyvergyártó cége, a Lockheed Martin, amely 11 százalékos részesedéssel, 47,2 milliárd dollárnyi eladással biztosította vezető helyét.
A SIPRI a növekedési trend okaként az amerikai védelmi beszerzéseket jelölte meg.
"A nagyobb amerikai vállalatok egyesülnek, hogy képesek legyenek az új generációs fegyverrendszerek előállítására és előnyösebb helyzetbe kerüljenek az Egyesült Államok kormányzati megrendeléseinek elnyerésére" - mondta Aude Fleurant, a SIPRI fegyverkezéssel és katonai kiadásokkal kapcsolatos programokért felelős vezetője.
A listán szereplő tíz orosz vállalat összehasonlításképpen mindössze 8,6 százalékkal részesedett a globális fegyvereladásokból, ami 2017-hez képest csekély csökkenést jelent.
A korszerű Sz-400-as légvédelmi rendszereket is gyártó moszkvai székhelyű Almaz-Antej vállalat a 9. helyet foglalja el a százas listán. A cég tavaly 9,6 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket.
A lajstromon szereplő 27 európai cég összesítve 102 milliárd dollárért értékesített haditechnikát 2018-ban.
Ebből továbbra is a brit székhelyű cégek - soraikban a BAE Systems-szel - emelkednek ki 35,1 milliárd dolláros fegyvereladással, ami viszont 5 százalékos csökkenést jelent 2017-hez képest. A jelentés szerint ennek oka részben a brit fegyverzetbeszerzési-programok halasztásaira vezethető vissza.
A rangsoron feltüntetett hat francia cég - köztük a harci repülőgépeket gyártó Dassault - összesen 23,2 milliárd dollár értékben tudott eladni fegyvereket.
A korábbi évekhez hasonlóan a legfrissebb listára sem kerültek fel kínai hadiipari vállalatok, aminek indoka az információhiány.