Továbbra is erős a hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége

fhb bank FHB bank bankautomata EGYÉB TÁRGY felülnézet FOTÓ NÉZET TÁRGY
Budapest, 2012. január 11. Egy ügyfél bankkártáyát tesz be egy pénzkiadó automatába (ATM) az FHB Bank XIII. kerületi Váci úti bankfiókjában. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Vágólapra másolva!
"A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége továbbra is robusztus, szolvencia stressztesztünk alapján a hazai bankrendszer intézményei egy jelentős negatív makrogazdasági sokkot követően is megfelelnének a tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói elvárásoknak" - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019. decemberi Pénzügyi Stabilitási Jelentésében, melyet a Pénzügyi Stabilitási Tanács tett közzé. A közlemény szerint ugyanakkor a bankrendszer működését belföldi és nemzetközi folyamatok növekvő nyomás alatt tartják, megújulásra késztetve a szektor szereplőit.
Vágólapra másolva!

A jelentés szerint az elmúlt időszakban mind a magánszektor finanszírozásában, mind a lakossági megtakarítások piacán fontos szerephez jutottak az állami és jegybanki programok. Ezzel egy időben a FinTech cégek térnyerésével a pénzügyi szolgáltatások piacán lévő verseny is egyre intenzívebbé vált, és a szolgáltatások minőségére vonatkozó társadalmi elvárások is folyamatosan növekednek. Ezek a kihívások egy olyan alacsony hozamkörnyezetben érik a bankokat, amely nyomás alatt tartja a bevételeiket, és arra ösztönzi őket, hogy növeljék hatékonyságukat akár digitalizációs fejlesztések, akár összeolvadások és felvásárlások révén.

A hazai pénzügyi intézmények egy része nincs felkészülve arra, hogy maradéktalanul megfeleljen a fenti kihívásoknak.

A jelenlegi kedvező hazai gazdasági helyzet, az alacsony kockázati költségek és a kimagasló profitabilitás azonban még megfelelő környezetet biztosítanak ahhoz, hogy a bankok képesek legyenek reagálni a változó körülményekre.

Azon pénzügyi intézmények azonban, amelyek halogatják az alkalmazkodást (digitális fejlesztések, mobilbankolás, fiókhálózat racionalizálása), nem lesznek képesek teljesíteni a tőlük elvárt jövedelmezőséget, és középtávon kiszorulhatnak a piacról.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács aktuális bankrendszeri folyamatokkal és kockázatokkal kapcsolatos főbb megállapításai a következőek.

A globális makrogazdasági környezetet az elmúlt félévben mélyülő külkereskedelmi és geopolitikai feszültségek, valamint egyes régiókban növekvő recessziós félelmek jellemezték. Az infláció csökkenésére és a növekedés lassulására reagálva a jelentősebb jegybankok ismét kamatot csökkentettek, és további expanzív lépéseket is bejelentettek. A külső környezet romlása negatívan hat a hazai gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátásokra, és így a hazai bankrendszer számára is kockázatot jelent.

A hazai gazdaság és a magyar bankrendszer fundamentumai a 2008-as válság kitörése óta rendkívül sokat erősödtek, így a hazai pénzügyi rendszer felkészült a külső környezet romlásából fakadó kockázatokra.

A hitelintézetek háztartási hitelállománya 2018 és 2019. szeptembere között 13,8 százalékkal emelkedett, míg a vállalati hitelállomány szintén jelentősen, az előző év azonos időszakához képest 15,4 százalékkal nőtt.

A hitelállomány bővülése a gazdasági fundamentumok erősödése mentén valósult meg, és jelenleg sem volumenét, sem összetételét tekintve nem mutatja a túlfűtöttség jeleit.

A bankok profitabilitása a kedvező hazai konjunktúra közepette nemzetközi összehasonlításban is kimagasló, ami azonban elfedi a szektor egyes strukturális problémáit. A banki jövedelmezőség magas szintjében a válság évei során megképzett értékvesztés visszaírása csökkenő, de továbbra is érdemi szerepet játszott az első félévben. A hazai bankok egy részének a fenntartható jövedelmezőség biztosítása érdekében további hatékonyságjavító intézkedéseket szükséges tennie. Ezt az MNB Bankrendszeri versenyképességi index eredményei is megerősítik, mely szerint a hazai bankrendszer továbbra is lemaradónak számít az európai bankrendszerek között a hatékonyság különböző dimenziói tekintetében.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács szerint a hazai pénzügyi intézmények egy része nincs felkészülve arra, hogy maradéktalanul megfeleljen a FinTech cégek térnyerése, a piaci verseny és a társadalmi elvárások miatt fokozódó nyomásnak a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A tanács előző jelentésében bemutatott legfontosabb kockázatok továbbra is aktuálisak. A lakáspiac felfutása tovább folytatódott, különösen a fővárosban, ahol közel 22,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2018 és 2019 júniusa között.

Becslésük szerint Budapesten továbbra is fennáll a lakásárak túlértékeltségének kockázata.

Az ingatlanpiaci folyamatok bankrendszerre gyakorolt hatását azonban limitálja, hogy az ingatlanpiaci változásokra érzékeny banki kitettségek állománya alacsony a szavatoló tőke arányában. A lakossági jelzáloghitel-folyósításokon belül egyre nő a kamatrögzítés hossza, azonban

a fennálló állomány nagyobb részét továbbra is éven belül változó kamatozás jellemzi, így az jelentős mértékben ki van téve a kamatkörnyezet változásának.

A globálisan alacsony kamatkörnyezet kitolódása mérsékli a változó kamatozású hitellel rendelkező hazai adósok kamatkockázatát, további időt biztosítva a hitelállomány rögzített kamatozás irányába történő fokozatos elmozdulásához.

A hazai bankrendszer működési környezetét jelentősen befolyásolják a 2019 első felében elindított kormányzati és jegybanki programok.

A 2019. július 1-től igényelhető babaváró hitel jelentős hitelkiáramlást okozott a nyári hónapokban.

A hitelezési dinamika szignifikáns emelkedése és az állami garancia miatt fennálló költségvetési kockázatok miatt e portfólió folyamatos monitoringja indokolt. A 2019. június 1-től jegyezhető

Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kiemelkedő hozam és kedvező visszaváltási feltételei miatt fokozatos átrendeződést okoz a lakossági megtakarítások piacán.

A banki látra szóló betétekből történő állampapír-vásárlás a bankok számára egyelőre csak mérsékelt finanszírozási kockázatot jelentett. A MÁP+ visszafoghatja a magánbefektetők keresletét a lakóingatlanok piacán, csillapítóan hatva a lakáspiaci áremelkedés ütemére. Emellett a nyilvános ingatlanalapok iránti érdeklődés mérséklésén keresztül a MÁP+ a kereskedelmiingatlan-piac finanszírozási és befektetői szerkezetére is hatással lehet.

Az MNB 2019. január elsejével elindította a Növekedési Hitelprogram (NHP) fix konstrukciót, melynek keretében kis- és középvállalkozások kiszámítható törlesztőteher mellett juthatnak hosszú távú forinthitelhez.

Az NHP fix konstrukció kihasználtsága szeptember végére meghaladta a 300 milliárd forintot.

A vállalati kötvénypiac likviditásának növelése céljából a jegybank 2019. július 1-jétől elindította a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), melynek 300 milliárd forintos keretösszege várhatóan 2020 elejére teljes mértékben felhasználásra kerül.

Forrás: Mnb.hu

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!