Richard Muyej bejelentése szerint Kasulo városának átköltöztetése mintegy
800 millió dollárba (240 milliárd forint) fog kerülni.
A kormányzó ugyanakkor elismerte, hogy a lakosság ellenállására lehet számítani.
"Az, ami a föld alatt van, nem csupán egyeseké, hanem az államé" - hangoztatta. Ha az állam az átköltöztetést nemzeti érdekként fogja fel - mondta -, a lakosokat áttelepítheti és kárpótolhatja."
Hozzátette: Kasulóban több mint tízezer háztartás van, egyenként mintegy tíz fővel.
Becslések szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban található a világ kobaltkészleteinek több mint 65 százaléka. Az egyik, különösen gazdag lelőhely Kasulo területén van.
Muyej szerint
a helyben kitermelhető kobalt értéke csaknem 100 milliárd dollár lehet.
A tisztségviselő megjegyezte, hogy a nyersanyag piaci ára ráadásul bizonyosan növekedni fog.
Egy tonna kobalt ára jelenleg csaknem 30 ezer dollár.
Az átmenetifémek családjába tartozó kobaltot mindenek előtt elektromos hajtású autók akkumulátoraiban és számítástechnikai eszközökben, így okostelefonokban is használják, de a megújuló energiaforrások kiaknázásához is szükség van a szürkés-ezüstös átmenetifémre.
A kasulói bányával az országnak tíz évre biztosított lesz a 10 milliárd dolláros éves költségvetése"
- tette hozzá Muyej, akinek derűlátó becsléseit azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valóságtól elrugaszkodottnak nevezte.
A Synergie nevű helyi szervezet szerint 600 családot már áttelepítettek, háztartásonként pedig 1500-10.000 dollár kártérítést kaptak.
A kongói kobaltkitermelést éles bírálatok érték a gyermekmunka és a nehéz munkakörülmények miatt. A kobaltbányászat kapcsán időről időre híradások érkeznek arról, hogy bizonyos helyeken rendezetlenül, vagy épp törvénytelenül, a munkabiztonsági szabályok figyelmen kívül hagyásával zajlanak a munkálatok. Nemzetközi jogvédő szervezetek több alkalommal figyelmeztettek arra, hogy a kobaltbányákban zajló munkákhoz a jelek szerint kizsákmányolás, kényszermunka, sőt, súlyos balesetek, illetve halálesetek köthetők.
Egy nemzetközi jogvédő szervezet múlt vasárnap indított pert az Egyesült Államokban több technológiai óriáscég, így az Apple, a Microsoft, a Tesla, a Dell és az Alphabet - a Google anyavállalata - ellen, amiért a szervezet szerint gyermekmunkából húznak hasznot az afrikai ország kobaltbányáiban. A per megindításának részleteiről az Origo ebben a cikkében számolt be.