Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„A világgazdaságot érintő politikai bizonytalanság – legyen az a migrációs válság, kereskedelmi háború, vagy épp a brexit – egyelőre tartósnak tűnik, de mi arra törekszünk, hogy a magyar gazdaság a borús kilátások ellenére is megőrizze évek óta tartó lendületét" - fejtette ki interjújában Varga Mihály. A pénzügyminiszter a magyar gazdaság eddigi teljesítményét értékelve elmondta, hogy a német ipar tavaly ősz óta tartó gyengélkedése nálunk egyelőre nem érezteti hatását. Szeptemberben például 11 százalék felett nőtt a magyar ipar, ami azt mutatja, hogy csökkent hazánk kitettsége a külső kockázatokkal szemben. A harmadik negyedév 5,1 százalékos GDP-bővülésének a legnagyobb részét a kormányzati intézkedések nyomán felpörgő belső motorok, valamint az exportteljesítmény adták. A makrogazdasági mutatók alapján
a magyar gazdaság erős és biztos alapokon áll, tehát egy lehetséges válság kevésbé éreztetné a hatását,
állapította meg a pénzügyminiszter.
Ugyanakkor hozzátette: „A várható lassulás miatt a magyar gazdaságpolitikának ezután is kerülni kell a túlköltekezést és a tartalékok felélését, a beruházások támogatását folytatni kell, a forintárfolyamnak kiszámíthatónak kell maradnia, mozgósítani kell a munkaerő-tartalékokat, de szükséges a szakpolitikai javaslatok végrehajtása, a kkv-szektor versenyképességének növelése, valamint a politikai stabilitás megőrzése is." A kormány a magyar gazdaság növekedését célzott gazdaságvédelmi lépésekkel
a következő években is az uniós átlag felett kívánja tartani,
emellett folytatni kívánja a gazdaság fehérítését is – így vizsgálják az elektronikus fizetések kiterjesztésének lehetőségét.
Varga Mihály kiemelte, hogy 2010 óta a hazai aktivitási ráta 61,7 százalékról 72,7 százalékra nőtt. Közben a tőkevonzó-képességünk egyre kevésbé épül az olcsó munkaerőre, amit megállapítása szerint az is mutat, hogy az euróban számolt nettó kereset a V4-országok között hazánkban emelkedett a második legnagyobb mértékben 2010 és 2018 között. Magyarország így is
jelenleg Európa egyik legnépszerűbb befektetési célpontja.
2019 első fél évében a beruházási volumen 19,3 százalékkal emelkedett, ami 4088 milliárd forintnyi fejlesztést jelent.
Biztosítási témákról szólva Varga Mihály utalt arra, hogy
egy erős, korszerű termékekkel rendelkező biztosítási szektorra a gazdaságnak, a lakosságnak és a kormányzatnak is nagy szüksége van.
„Folyamatos az együttműködés a Pénzügyminisztérium és a MABISZ között az öngondoskodás ösztönzése, a pénzügyi tudatosság erősítése terén, amely végső soron a biztosítások iránti igényt is fokozza." A pénzügyi tudatosság erősödésével – amelyre stratégiát is alkotott a kormány – a jövőben tovább nőhet az öngondoskodás a fiatalkori életkezdés, a család bővülése, az idős korra való felkészülés területén, amely egybeesik a biztosítási szektor szereplőinek törekvéseivel.
Elmondása alapján az Európai Unióban már a 2000-es évek elején megkezdődött az előkészítő munka a biztosítási garanciarendszerek egységesítése érdekében, azonban a tagállamok megosztottsága és az eltérő gyakorlatok miatt konkrét előrehaladás sokáig nem történt. Ugyanakkor az Európai Bizottságtól származó legújabb értesülések szerint már előkészítették a biztosítási garanciarendszerre vonatkozó munkaanyagot, és
az új biztos döntésének függvénye a tervezet hivatalos benyújtása.
„Amellett, hogy az uniós fejleményeket aktívan követjük, itthon is történtek előkészítő szakmai egyeztetések ebben a témakörében az érintett felek között, amelyeken a MABISZ tapasztalt szakértői is részt vettek. A hazai jogalkotás természetesen ebben az esetben is igazodik az európai keretekhez, ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az egységes belső piac kialakítása a pénzügyi területen kimondottan előrehaladott állapotban van."
A teljes interjú a Mabisz.hu oldalán olvasható el.
