Európa 8 legnagyobb bajnokságának – angol, német, olasz, francia, spanyol, holland, török, portugál – nyertes klubjait vizsgálva a KPMG elemzése arra jutott, hogy
ebben a szezonban a közvetítési jogokból származó bevétel volt a növekedés legfontosabb motorja, miközben egy évvel korábban még a kereskedelmi bevételek húzták a szektor szekerét.
A legnagyobb bevételnövekedést a holland bajnok Ajax érte el, a megelőző szezonhoz képest 117 százalékos ugrással, a legnagyobb bevételt viszont az FC Barcelona könyvelhette el 839,5 millió euróval, maga mögé utasítva a Paris Saint-Germaint, a Bayern Münchent és a Manchester Cityt.
A nyolc bajnokság győztes klubjai a Juventus kivételével mind nyereségesek voltak. A Juve a stábköltségek emelkedése miatt produkált 20,7 millió eurós veszteséget, amiben nem kis szerepet játszott Cristiano Ronaldo 2018-as leigazolása.
Árbevételre vetítve az olasz bajnok miatta költ legtöbbet a kerettagok és a stáb fizetésére, náluk 71 százalékot képvisel ez a tétel, minden más klub alatta marad az UEFA 70 százalékos ajánlásának. Figyelemre méltó, hogy a Barcelona ezt az arányt 81-ről 69 százalékra tudta csökkenteni egy év alatt.
A bevételek az összes bajnokcsapatnál növekedtek, ami a Juve kivételével mindenütt a közvetítési díjak emelkedéséből adódott,
de csak a három legnagyobb klub mondhatja el magáról, hogy ez adja bevételeik legnagyobb részét. A többieknél még mindig a kereskedelmi bevétel dominál, ezt követik a közvetítési díjak, és csak ezután következnek a meccsnapi bevételek, azaz a jegyek és a büfé értékesítése.
A legutóbbi szezonban a Juventus volt az egyetlen csapat, ahol a kereskedelmi bevételnek volt köszönhető a növekedés, és ez nem kis mértékben a már említett Ronaldo tranzakció eredménye: a klub kereskedelmi bevétele 30 százalékkal emelkedett, jórészt az ő nevével felmárkázott mezek és emléktárgyak eladásaiból.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) adatai szerint a kontinens 30 leggazdagabb klubjának annyi bevétele volt 2018-ban, mint további 682 együttesnek összesen.
Az UEFA friss beszámolójában szerint a kontinens 55 élvonalbeli bajnokságában szereplő 712 klub rekordot jelentő 21 milliárd eurós bevételt ért el, ami 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Aleksander Ceferin UEFA-elnök rámutatott arra, hogy miközben a pénzügyi fair play-előírásoknak köszönhetően az egyesületek pénzügyi helyzete jelentősen javult, az aránytalanságok veszélyt jelentenek az európai klubfutball stabilitására és sikerességére.
A növekedés nagyobb részét, mintegy 75 százalékot az öt topliga (angol, francia, német, olasz, spanyol) generálta, míg annak több mint a fele a leggazdagabb 30 klubhoz köthető.
A kimutatás kapcsán az UEFA figyelmeztetett arra, hogy a bérek nagyobb ütemben nőttek, mint a bevételek. A spanyol La Ligában a fizetések a klubok bevételének 64 százalékát teszik ki - ami több, mint bármely más iparágban -, és a bérköltségek 35 európai klubnál érik el a 100 millió eurós határt.
Az egyesületek bruttó hatmilliárd eurós bevételre tettek szert játékoseladásokból, ami 25 százalékos növekedés. Belgiumban, Franciaországban és Portugáliában a klubok bevételének legalább 50 százalékát továbbra is a játékoseladás jelenti.